A KDNP elnöke a Lakiteleken tartott országos választmány után a választási vereség okairól, a kampány hibáiról, a rágalmakról és a párt megújulásáról beszélt a vasárnap.hu-nak. Szerinte a 16 év eredményeit nem szabad elfelejteni, a jobbközepet vissza kell szerezni, a Tiszából való kiábrándulás pedig hamarosan megérkezik.
A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke a párt országos választmányi ülésén hosszú értékelést adott a 2026-os választási vereségről. Semjén Zsolt szerint először is tisztázni kell: nem szabad elfogadni az ellenzék narratíváját.
„Fantasztikus dolgokat csináltunk az elmúlt 16 évben, amiből mondjuk 12-t kétharmados többséggel támogatott a magyar nemzet. Négyszer nyertünk kétharmaddal, tehát legfeljebb az utolsó négy évről lehet vita”
– fogalmazott. Kiemelte a nemzet közjogi egyesítését: 1,2 millió nemzettárs vált honfitárssá. Ha csak ezt csinálták volna, „már nem éltünk hiába”.
Sorolta a kormányzati eredményeket: 4000 templom tatarozása vagy új építése, 2200 plébánia, a közoktatás 20 százaléka egyházi, a szociális ellátás több mint fele, százezrek járnak egyházi iskolába, milliónyi gyerek tanul államilag finanszírozott hittant. A családtámogatás „példátlan Európában”, megállították a migrációt, „fölrázták Európát”.
„Legyünk büszkék arra a 16 évre. Nagy hiba volt, hogy nem álltunk bele a szakpolitikai vitákba. Amikor Takács Péter hülyére verte Kulja Andrást az egészségügyben, minden szakpolitikai vitát meg tudtunk volna nyerni, de minimum döntetlenre ki tudtuk volna hozni.”
A vereség okai: gazdaság, unalom, jobbra csúszás
A vereségnek Semjén szerint számos oka van. Az egyik: Egy százalék alatti növekedéssel nem lehet választást nyerni. Ennek oka a covid, az orosz–ukrán háború, „az elmebeteg szankciók” és Németország recessziója. „Ha Németországban recesszió van, mi se tudunk szárnyalni” – mondta.
A másik pszichológiai: 16 év hosszú idő. Aki most először szavazott, kétéves volt, amikor kormányozni kezdtek. Aki akkor 15–17 éves volt, ma 30–35 éves, egész életében őket látta:
„Mi azt mondtuk, hogy biztonság, stabilitás. Az ellenfél azt mondta, hogy változás. 16 év után meguntak minket. Változást akartak, mindegy már, micsoda.”
A politikai ok: az EU-val való konfliktusok – gender, keresztényellenesség, a háború, a migráció – miatt „jobbszélre csúsztunk, és ezáltal a jobbközép üresen maradt”. Paradox módon a szocialisták el sem tudtak indulni, a DK egy százalékkal kiesett, így a balközép is üresen maradt. Ide nyomult be a Tisza, hiszen nem volt szellemi tartalma vagy ideológiai üzenete. Egyetlen dolog volt: az Orbán Viktor elleni gyűlölet.
A jobbszélen nincs annyi szavazó, amivel választást lehet nyerni. „A jobbközepet mindenképpen vissza kell szerezni, és ebben a KDNP-nek meghatározó feladata van” – jelentette ki.
Benne volt a vereségben „az oligarcháknak a gátlástalansága” és „a kampányfőnöknek a nyilvánvaló alkalmatlansága”. Semjén hangsúlyozta:
nem azt mondja, hogy a vereség Orbán Balázs miatt volt, de a kétharmad elvesztésében „vastagon benne volt ez az egész”.
„Amatőr és nagyképű” kampánycsapat
A 2026-os választás teljesen más volt, mint az 1990 és 2024 közötti fordulók. Az előzőek alapvetően offline térben zajlottak, ez már teljesen online volt. Le voltak maradva. Az EU megtiltotta a Facebook-hirdetéseket, a techóriások lenyomták a kormánypárti tartalmakat, fölerősítették a tiltakozókat.
Gyürk András nem vállalta a kampányfőnökséget. Orbán Balázs került a helyére.
„Persze, algoritmus, interakció, war room – de minden volt, csak professzionális nem. Egy önképzőköri, annál kicsit magasabb szintű politológiai ismeretekkel, de tapasztalat nélkül”
– fogalmazott.
A legnagyobb hiba a Zelenszkij-téma túltolása volt. Ez megakadályozta, hogy beleálljanak a szakpolitikai vitákba. A rágalmakra sem tudtak válaszolni, mert az volt az utasítás: „ne csavarjuk föl az ellenfél algoritmusát”.
„Kifejezetten leblokkolta, hogy ne legyen reakció. Választási politológiai megfontolásból: ne pörgessük az algoritmust, ne legyen interakció. Az a helyzet, hogy ilyen gyenge kampánycsapatunk még soha nem volt. Egész egyszerűen amatőr. Amatőr, és a nagyképűség is, a hozzá nem értéssel együtt. Ez a véleményem. Személyes tapasztalat alapján mondom.”
Hangsúlyozta:
nem emiatt volt a vereség, „legfeljebb a kétharmad”.
A Zsolti bácsi-ügy, a kegyelmi ügy és a rágalmak
A kegyelmi ügybe és a Semjén elleni rágalmakba is bele kellett volna állni. Nem Novák Katalin mellé kellett volna erősebben odaállni, hanem „az adott témát nem lett volna szabad lecsavarni”, különösen a rágalmakat vissza kellett volna utasítani:
„Ehhez képest gyakorlatilag lecsavarták a témát. Megjegyzem, a feljelentéseimmel most, a választások után kezdtek el foglalkozni. Hogy a fenébe van az, hogy én akkor megtettem a feljelentést, és most kezdenek el vele foglalkozni?”
A „ne pörgessük az ellenfél témáit” elv miatt nemcsak a rágalmak ártottak, hanem a szakpolitikai vitákba sem tudtak beleállni. Balla Györgynek igaza volt:
oktatástól egészségügyig ezek a viták megnyerhetők lettek volna.
Személyes példákat hozott: orvoscsaládból jön, soha nem gondolta, hogy a paraszolvenciát ki lehet vezetni – kivezették. Felesége pedagógus, soha nem gondolta, hogy ilyen pedagógus-béremelés lesz. „Bele tudtunk volna állni ezekbe a szakpolitikai vitákba is. Kifejezetten nem akarták. Lecsavarták. Egy mondatos üzenetek kellettek: akkor így a Zelenszkij, meg úgy a Zelenszkij.”
A rágalomhadjáratot keresztényként élte meg: „Jézus azt mondta: engem ahogy üldöztek, titeket is üldözni fognak. Ha valaki nem hívő, és nem tudja ezt kereszthordozásként, akkor ebbe belehal. Az, hogy üldöznek minket, azt megszoktuk. De ez példátlan a magyar politika történetében.”
„A feljelentéseket megtettük, és nem fogjuk annyiba hagyni. Ezeknek az embereknek, akik ezt megtették, a bíróság előtt kell bűnügyben felelniük” – tette hozzá.
Készen kell állni a Tisza utáni világra
A KDNP Surján László vezetésével helyzetértékelő és jövőképet adó anyagot készített: benne a kereszténydemokrácia alapértékei, a hibák, hol kell újraépíteni a pártot a szakbizottságoktól az ifjúsági szervezetig: „Briliáns anyag. Ez azt a szellemi hátteret jelenti, amire ráállva teljes tisztújítással – az alapszervezetektől a pártelnökségig, az új elnökig – ennek az évnek a végére készen kell állnia a pártnak. Mert hamarabb meg fog történni a Tiszából való kiábrándulás.”
Részint a be nem tartott ígéretek miatt: „nemhogy adnak, hanem el fognak venni.” Részint a „közjogi puccs, az alkotmányos puccs” miatt, ami Semjén szerint közjogilag érvénytelen, és erre hivatkozva el is lehet majd törölni.
Az alkotmányos válság előbb-utóbb politikai, majd gazdasági válságot okoz. „Meglesz a kiábrándulás. És miután meglesz, a KDNP-nek szellemileg és szervezetileg is készen kell állnia” – akár önálló indulásra, akár szövetségben, attól függően, milyen lesz a választási rendszer: „Bármilyen variáció van, mi készen álljunk arra, hogy akkor tudjuk a legtöbbet segíteni a jobbközépen, a polgári, keresztény, nemzeti oldalon, ha elég erősek vagyunk önmagunkban is.”
Az 500 fős választmányt „imponálónak” nevezte: „minden párt büszke lenne arra, ha ilyen választmányt tudna csinálni.”
Orbán Viktor: barát, bajtárs, hívő
„Orbán Viktor a mi korunk megkerülhetetlen államférfia, aki nemcsak a magyar politikában és a magyar történelemben kitörölhetetlen, hanem az európai politikát is formálta. Nagyon régóta nem volt példa arra, hogy egy magyar formálja az európai politikát”
– mondta Semjén Zsolt. Hozzátette: „Én személyesen barátja, bajtársa és hívője vagyok Orbán Viktornak – halálig. Ugyanúgy, ahogy a KDNP soha nem volt áruló Antall Józseffel szemben, soha nem szúrjuk hátba a szövetségesünket, és soha nem leszünk árulói Orbán Viktornak.”
A Tisza első 100 napja: „1919 és Facebook-kormányzás”
Semjén a Tisza-kormány első száz napját „1919-nek és Facebook-kormányzásnak” nevezte. Példának hozta a köztársasági elnökkel szembeni lépést. Személyre szabott jogalkotás történt, ráadásul visszamenőleges hatállyal – ez minden jogelvvel szembemegy. „Nem lehet azt mondani, hogy aki szőke hajú, szemüveges, így és így hívják, ő nem lehet riporter. Ilyen nincsen.” Ha valakit megválasztottak egy időszakra, azt nem lehet utólag érvényteleníteni.
Sulyok Tamással szemben személyre szabott, visszamenőleges hatályú jogalkotás történt. Ez Semjén szerint közjogilag érvénytelen, a következő parlamentnek ki kell mondania a közjogi érvénytelenséget.
„Megcsinálhatták volna akár alkotmányosan is – szemét módon, de alkotmányosan. Akkor valóban kétharmaddal lehetne csak eltörölni, nem pedig egy közjogi érvénytelenséget kimondó határozattal. Mit ártott nekik, hogy Sulyok Tamás ott ül az elnöki székben? Semmi. Majd elküldi az Alkotmánybírósághoz, két héttel később lesz belőle törvény. Hatalomtechnikailag teljesen értelmetlen volt.”
Ugyanezt mondta az Alkotmánybíróságról: kinevezhettek volna még öt vagy tíz alkotmánybírót. „Csúnya dolog, de alkotmányos. Nem ezt csinálták, hanem a 70 éves korhatárt és a többit, ami nyilvánvalóan minden jogelvvel szembemegy.”
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt (NVVH) az ÁVH-hoz hasonlította. „Nem véletlenül hívják ÁVH-nak. Magyar Péter kikérte magának. Ettől még az analógia nyilvánvaló.” A probléma ugyanaz, mint a köztársasági elnök eltávolításánál. Van egy hivatal, amellyel szemben, ha jogsérelem éri az embert, nem fordulhat bírósághoz, csak ahhoz a hivatalhoz, amelytől a jogsérelem származik. „Van ügyészség, rendőrség – miért kell még egy ÁVH?”
„Ha ezt meg lehet csinálni egy úgynevezett fideszes céggel szemben – hopp, elveszik a cégét, eljárást indítanak, és nem fordulhat bírósághoz –, akkor ha ez megtörténhet ma X-szel, holnapután megtörténhet Z-vel, az operatőr úrral, önnel, bárkivel. Itt nincs jogbiztonság. Ez vissza fog ütni.”
A KDNP elnöke szerint két dolognak lesz gyorsan kijózanító hatása:
a be nem tartott ígéreteknek és az alkotmányellenes puccsnak, amely alkotmányos, majd politikai, végül gazdasági válságot idéz elő.
„Ezt néhány Facebook-poszttal egy ideig el lehet hitetni, de nem a végtelenségig. A rómaiak azt mondták: kenyeret és cirkuszt. Ha nincs kenyér, marad az ÁVH-s cirkusz. Ez nem fog menni a végtelenségig. Amikor a társadalom szembesül vele, hogy nemhogy nem kapott, hanem elvettek, elemi harag fog a Tiszával és Magyar Péterrel szembefordulni.”
A parlamenti agresszió sem sikeres hosszú távon. „Amortizál, és vissza fog ütni” – véli Semjén,
A hiány és a fedezetlen ígéretek
A 2800 milliárdos hiányról Semjén azt mondta: „itt a piros, hol a piros”. Nem tudják tartani a választási ígéreteiket, sőt a minisztériumoktól elveszik a forrásokat – onnan, ahol van: egészségügy, oktatás.
Korábban a népjóléti intézkedéseket a multiktól és a bankoktól elvont extraprofitból finanszírozták, beleértve a Mol-t is. Most Kapitány Istvánt és Kármán Andrást „delegálta a háttérhatalom”, ezért a bankokhoz, a multikhoz és az energiaszolgáltatókhoz nem fognak nyúlni: „Extraprofitból elvenni és ebből finanszírozni népbarát intézkedéseket nem fog menni. Az uniós pénz nem úgy fölhasználható, ahogy ők gondolják. Abból még nem lesz népboldogítás. Az az ezer valahány ígéret, amit tettek, semmilyen költségvetési fedezettel nem rendelkezik. Elég hamar be fog következni a kiábrándulás. A konjunktúraindex megborulásán, sőt szerintem trendfordulóján ez már látszik.”
A látszat a tények erejével hat
A KDNP-nek Semjén szerint készen kell állnia: a kereszténydemokrácia alapján mértéktartóan, higgadtan, konstruktívan, de az elvi kérdésekben nem engedve, saját arcélét felmutatva kell megjelennie az Országgyűlésben és az országos politikában.
Zárásként elmondta: a politikában a látszat a tények erejével hat. Nem szabad megállítani azokat a témákat, amelyekben igazuk van – még akkor sem, ha az adott szituációban „nem jó téma”. Végig kell vinni a szakpolitikai kérdéseket és a személyes támadásokat is.
Pócs Jánosnak igaza van: a képviselők nem kötelesek eltűrni, hogy tolvajozzák, rablózzák őket. „Bizonyítsa a bíróság előtt. Egyébként pedig: ha ez nem becsületsértés, akkor micsoda? Bele kell állni ezekbe a vitákba, és végig kell vinni. Én ezért feljelentettem azokat, akik engem rágalmaztak.”
Nyitókép forrása: Semjén Zsolt Facebook-oldala