Az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottsága csütörtökön Unger Anna Róza politológust, az ELTE docensét javasolta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöki posztjára. A döntés sokakat meglepett: szakértők, elemzők és a közélet szereplői közül többen Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját tartották befutónak. A jelölés azóta nemcsak szakmai, hanem politikai vitát is keltett – még a Tisza Párt saját táborában is.
A 12 tagú bizottságban nyolc tiszás, három fideszes és egy Mi Hazánk-os képviselő ül. A Fidesz kezdettől távol maradt a folyamattól, a Mi Hazánk képviselője sem volt jelen, így csak a tiszás képviselők szavaztak. Unger jelölését 6 igen, 1 nem és 1 tartózkodás mellett fogadták el. A nem szavazatot Melléthei-Barna Márton adta le, a tartózkodót Miskolczi Orsolya. Ligeti Miklós 4 igen és 4 tartózkodást kapott, Sárvári Nicholas 3 igent és 5 tartózkodást.
A plenáris szavazás pénteken várható. Az elnök megválasztásához kétharmados többség kell. Ha a parlament is támogatja Ungert, szeptember 1-jén kezdődhet a hatéves ciklus. Nyomozati elnökhelyettesnek Tasnádi Katalint javasolták, a közpénzügyi elnökhelyettesi pályázatot viszont érvénytelennek nyilvánították, új kört írnak ki.
Egyetlen nem: szakmai meggyőződés
A bizottsági szavazáson egyetlen határozott nem érkezett Unger Annára, méghozzá a Tisza egyik súlyos politikusától. Melléthei-Barna Márton a párt jogi vezetője, a bizottság alelnöke, Magyar Péter sógora – korábban majdnem igazságügyi miniszter lett, a rokonság miatt lépett vissza. A 24.hu-nak később így indokolta döntését:
„Azért szavaztam nemmel, mert ez volt a szakmai meggyőződésem. Egy olyan, jogász végzettségű jelöltet szerettem volna a hivatal élére, aki kellő szakmai beágyazottsággal rendelkezik az ügyészséghez.” Hozzátette: szerinte Ligeti Miklós alkalmasabb lett volna.
Nagy Attila Tibor szerint Melléthei nem először fogalmaz meg a tiszás fősodortól eltérő véleményt. A bizottság tiszás tagjai sem voltak egységesek Unger mellett, ezért a pénteki kétharmados szavazás sem tekinthető teljesen formalitásnak. Ha Unger nem kapná meg a szükséges többséget, az a Tisza-kormány eddigi legnagyobb kudarca, sőt blamázsa lenne: egy kiemelt hivatal élére nem sikerülne vezetőt választani, noha bőséges kétharmaduk van.
Bujdosó Andrea kormánypárti frakcióvezető helyzete is meginoghatna, ha nem tudna „szállítani” elegendő voksot. Politikai racionalitás alapján azonban ekkora kudarc aligha következik be.
Nem a Fidesz malmára hajtják a vizet
A döntést bírálók nem vádolhatók azzal, hogy a Fidesz érdekeit szolgálnák. Az Orbán-kormányok legnagyobb kritikusai szólaltak meg.
Hadházy Ákos Ungert kiváló szakembernek tartja, Ligetit azonban sokkal alkalmasabbnak. Ligeti „elbuktatását” több mint szomorúnak, felháborítónak és aggasztónak nevezte. Szerinte a kiválasztás „abszolút vetítés” volt. Paradoxont is megfogalmazott: ha Unger valóban alkalmas a feladatra, akkor lemondana. Aggasztónak tartotta Unger azon megjegyzését is, hogy a következő hat évben a hivatalok lassúsága miatt nem feltétlenül születnek jogerős ítéletek.
Márki-Zay Péter, a 2022-es ellenzéki miniszterelnök-jelölt szintén bírálta a döntést, és felvetette, hogy szabotázs történhetett. Ő is problémásnak tartotta Unger kijelentését a jogerős ítéletek realitásáról.
Török Gábor politikai elemző nem fogalmazott meg éles személyes kritikát, de úgy véli, politikai döntés születhetett. Unger Anna a Tisza narratíváját testesítheti meg, Ligeti az ügyekre és az igazságszolgáltatásra fókuszáló megközelítést. Török szerint a jelölés „a ruffizmus erőteljes megjelenése”:
azok, akik a személyről döntöttek, olyan szereplőt kerestek, aki képes képviselni azt a történetet, amelyet a Tisza – vagy a Ruff Bálint-féle politikai agytröszt – fontosnak tart az elmúlt időszakról. Ligetinél ezt nagy valószínűséggel nem kapták volna meg, mert „Ligeti minden megszólalása ügyekről szólt”.
Perintfalvi Rita és Herczeg Zoltán is csalódottságát fejezte ki.
Bárándy: mintha bűnügyi rendőrt tennének egy szociológiai tanszék élére
A legélesebb szakmai kritikát Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter fogalmazta meg az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. A V21 csoport Ligetit támogatta. Bárándy Ungert kiváló szociológusnak és választási szakembernek tartja, de szerinte a hivatal vezetéséhez egészen más háttér kell: komoly büntetőjogi, nyomozati és vádképviseleti tapasztalat.
Nem tud arról, hogy Unger korábban büntetőügyekkel, ügyészi vagy rendőrségi munkával, illetve büntetőítéletekkel foglalkozott volna. A helyzetet ahhoz hasonlította, mintha egy bűnügyi rendőrtisztet neveznének ki egy szociológiai tanszék élére.
A Tisza bizottsági képviselői azzal indokolták Unger támogatását, hogy határozott, elkötelezett szakember, jól érzékelte a szervezet struktúráját, és bár nincs jogi végzettsége, jelentős kutatási tapasztalata van; a szakterületeket az elnökhelyettesek irányíthatják. Bárándy ezt nem találta meggyőzőnek.
Szerinte a hivatalnak nem kutatóintézetként, hanem operatív, nyomozati és vádképviseleti szervezetként kellene működnie. Olyan vezetőre van szükség, akit az ott dolgozó ügyészek, nyomozók és jogászok szakmai partnerként elfogadnak. Külön kifogásolta Unger megjegyzését, miszerint a hatéves ciklus végére sem reális tömegesen jogerős ítéleteket várni. Bárándy szerint éppen azért jön létre az új hivatal, hogy az előkészítő és nyomozati szakaszt felgyorsítsa, az ügyek minél előbb vádemelésig jussanak, és a bírósági eljárások is gyorsabbá váljanak.
Ligetit szakmailag alkalmasnak tartja a vezetésre, de nehezen tudná elképzelni, hogy a mostani döntés után elnökhelyettesi posztot vállalna. Ligeti a döntés után gratulált Ungernek, és jelezte: marad a Transparency Internationalnél.
Nemcsak a személy, a folyamat is kérdéses
A kritikák nemcsak Unger Anna személyére, hanem a kiválasztásra is irányulnak. A szakbizottság először három nevet jelölt ki meghallgatásra, majd a Tisza-frakció váratlanul bedobta Sárvári Nicholas nevét. Sárvári krízismenedzsmenttel és nemzetközi vagyonvisszaszerzéssel foglalkozó céget vezet; később Ungernek sikert kívánt, és felajánlotta a támogatását. Jancsics Dávid korrupciókutató a meghallgatás előtt visszalépett. Közel százan pályáztak az elnöki posztra.
Többen a folyamat tisztaságát kérdőjelezték meg. Az elnökhelyettesek meghallgatása és a szavazás zárt ajtók mögött zajlott, a sajtót és a nyilvánosságot kizárták.
Unger a meghallgatáson a NER-t feudalizmusként írta le, a célját abban jelölte meg, hogy feltárják a vagyonkimentés mintázatait, és „immunrendszert” adjanak az új demokráciának. Azt mondta: a hat év arra lehet elég, hogy minden felelős legalább bíróság elé kerüljön – jogerős ítéletek tömegére azonban nem számít. Facebookon a jelölést megtiszteltetésnek nevezte, és azt írta: a bizottság az igazságtételt középpontba állító koncepcióját támogatta.
A Tisza-szavazók is csalódottak
Magyar Péter Facebook-oldalát kiábrándult kommentek lepték el. A Tisza szimpatizánsai jellemzően azt kérdezték: miért nem Ligeti Miklós lesz a hivatal elnöke. A pártvezető egyelőre látványosan kerüli a témát.
A kérdés az, hogy az új, nyomozati és vádképviseleti hatáskörrel felruházott intézmény élére politikai narratívát képviselő társadalomtudóst, vagy büntetőjogi-ügyészi beágyazottságú jogászt állítsanak. A pénteki plenáris szavazás ezt a dilemmát már aligha oldja fel – csak formalizálja.
Nyitókép forrása: Bujdosó Andrea Facebook-oldala