A Parlament Oktatási Bizottságának szerdai ülésén a világűr is terítékre került. Horváth Péter, a Tudományos és Technológiai Minisztérium (TTM) tudománypolitikai és innovációs államtitkára a sajtóbeszámolók szerint „kirakatprogramnak” minősítette a HUNOR Magyar Űrhajós Programot, és bírálta az elmúlt évek űrpolitikáját. Ferencz Orsolya, a terület korábbi miniszteri biztosa, űrkutató Facebook-bejegyzésben válaszolt:
szerinte az államtitkár nemcsak pontatlanul foglalta össze a történéseket, hanem méltatlanul belerúgott azokba, akik a programon dolgoztak.
Ferencz – aki harminc éve tudományos pályán van, 2018-tól űrkutatásért felelős miniszteri biztos volt, 2023 és 2026 között pedig országgyűlési képviselő – leszögezte: Horváth Péter nem űrkutatási szakember, ami önmagában nem baj. A probléma az, hogy a beszámolókból kimaradtak lényeges részletek, és „becsúszott számos – legyünk jóhiszeműek – hiba is”.
A volt biztos ugyanakkor elmondta, hogy arról az időszakról, amikor 2024-től az űrkutatás és űrtevékenység szakpolitikai irányításának java része a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztériumhoz került, nem tud semmi jót mondani.
„Abban a minisztériumban úgy döntöttek a világűrrel kapcsolatos kérdésekről, hogy semmilyen szakértelemmel nem rendelkeztek a területet illetően. Mintha könyvelőket küldenénk be agyműtét elvégzésére. Ilyet egy konzervatív kormány nem engedhetett volna meg magának. Súlyos hiba volt. Szakmai, politikai és szervezeti hiba” – fogalmazott.
Ferencz Orsolya szerint a magyar űrszektor 2018 előtt komoly lemaradásban volt. Voltak kiváló szakemberek – Both Elődöt és Kovács Kálmánt említi –, akik életben tartották a területet, de a rendszeres, stratégiai szintű politika hiányzott. Kollégáival „a romjaiból” építették újra.
A volt biztos bejegyzésben felsorolta a 2018 és 2024 közötti eredményeket is:
- Magyarország ESA-részvétele a minimális szintről a régiós átlagra nőtt; ez a források megötszörözését jelentette.
- A sikeres pályázási ráta 0,8 fölé emelkedett, noha a befizetett összeg ötszörösére nőtt.
- Az ESA által regisztrált magyar partnerek száma 50-ről 250 fölé nőtt; a pénzből kkv-k, egyetemi kutatócsoportok és az MTA, majd ELKH, később HUN-REN intézetei jutottak európai programokhoz.
- Felállították az ESA magyar delegációját, hogy a tudományos-technológiai kérdésekben szakemberek képviseljék az országot.
- Megalkották Magyarország Űrstratégiáját – erről, jegyzi meg, Tanács Zoltán miniszter a közelmúltban elismerően nyilatkozott.
- 21 egyetem részvételével létrejött a UniSpace program, a BME-n pedig elindult az űrmérnök-képzés.
- Támogatták a Magyar Asztronautikai Társaság diákversenyeit (Irány az űr!, CANSAT).
- Megjelent a Magyarország és a Világűr című könyv, valamint évente az Űrkörkép kiadvány.
- Több tucat országgal, szervezettel és űripari vállalattal írtak alá szándéknyilatkozatot.
„Tény, ezek az értékek, a magyar űrszektor feltámasztása az Orbán-kormány alatt vált lehetségessé”
– írja. Kérdés, hogy a szektor szereplői közül bárkit megkérdeztek-e arról, milyen fejlődésen ment keresztül a terület 2018-tól a források és a nemzetközi lehetőségek tekintetében.
A HUNOR: 25 magyar kísérlet, nem „játszadozás”
A vita középpontjában a HUNOR-program áll. A 2021-ben indított misszió keretében Kapu Tibor 2025 nyarán az Axiom-4 küldetés tagjaként jutott a Nemzetközi Űrállomásra. Ennek keretében 25 színmagyar kísérlet valósult meg, magyar fejlesztésű űreszközöket teszteltek. Egyetemek, cégek és kutatóintézetek vettek részt; születtek tudományos publikációk, egyes fejlesztések pedig piacra is léptek.
A program oktatási lábát is kiemeli: a Millenárison létrehozott kiállításra több tízezren jutottak el; Kapu Tibor az ISS fedélzetéről tartott fizikaórát, az anyag beépült a természettudományos oktatásba, több száz iskola kapott kísérleti eszközkészletet.
Farkas Bertalan 1980-as repülése után 45 évvel Magyarország újra felkerült az emberes űrrepülést végrehajtó országok térképére.
Az államtitkár erről az egészről csak annyit mondott: kirakatprogram. A volt biztos szerint Horváth Péter feladata lenne, hogy a program 2026-os lezárása után a kormány támogassa a kutatási eredmények további hasznosulását. Emlékeztetett, hogy ennek a lehetséges programját már előkészítették az előző ciklusban, a döntést azonban már a jelenlegi vezetésnek kellett volna meghoznia.
„Kérdezze meg Horváth államtitkár úr az amerikai, a lengyel vagy az indiai űrhajósokat, esetleg magát Kapu Tibort, hogy alibizett-e fent, értéktelen játszadozás volt-e az, amit véghez vitt?” – írja. Ha az volt, mit ünnepelt Tanács Zoltán a küldetés egyéves évfordulóján, és mit keresett a kiállításon? És Magyar Péter miért méltatta Kapu Tibort? – tette fel a kérdést.
Ferencz Orsolya szerint a „kirakat” politikai minősítés, légből kapott kritika, amely nem méltó tudományos igényű értékeléshez. Külön kitér a szegedi kapcsolatra: Horváth Péter a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének igazgatója volt. A volt biztos azt javasolja, beszélje meg szegedi kollégáival, miért voltak szerinte „kirakatkísérletek” a muslicák genetikai vizsgálatai.
„Nem engem bántott meg, hanem azt a több száz magyar tudóst, kutatót, szakembert, aki ebben a programban dolgozott és dolgozik ma is. Köztük Kapu Tibort és Cserényi Gyulát” – fogalmazott.
Zárásként azt írja:
az ilyen sommás, megalapozatlan vélemény rombolja a társadalmat, mert elveszi a szakemberek és a szélesebb közönség hitét abban, hogy érdemes Magyarországon dolgozni és alkotni. Kollégái nevében azt kívánja az államtitkárnak, hogy tudományos és politikai pályáján akkora eredményt érjen el, amekkorát ők a HUNOR-ral.
FRISSÍTÉS
A vitába időközben maga Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter is bekapcsolódott. Ferencz Orsolyának címzett hozzászólásában azt írta, hogy a sajtóbeszámolókkal ellentétben a bizottsági meghallgatáson nem volt szó az űrkutatásról, és ilyen témájú prezentációs diát sem mutattak be.
„Érdemes a sajtó állításait fenntartással kezelni” – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy maga is rendkívül fontosnak tartja a csillagászatot, a magyar űrkutatást és az űripart. Azt is közölte: ha az előző napi történtek bárkit megbántottak, azért szerinte egy „rosszul megfogalmazott és el nem hangzott állításokat tartalmazó újságcikk” szerzője lehetett felelős.
Ferencz Orsolya békülékenyen válaszolt. Mint írta, örül annak, hogy mindketten fontosnak tartják az űrkutatást és az űripart, majd hozzátette: ha a szakmai eredményeket nem áldozzák fel a politikai csatározások oltárán, már tettek egy lépést egy jobb Magyarország felé.
A vita ezzel legalábbis a két politikus között jóval barátságosabb mederbe került. Tanács Zoltán azonban egyértelművé tette: álláspontja szerint nem a minisztérium részéről hangzottak el azok a mondatok, amelyek miatt Ferencz Orsolya tiltakozott, hanem a sajtó közvetítette pontatlanul a bizottsági meghallgatás történéseit.
Nyitókép forrása: képernyőkép