Ki őrzi a vagyon őrzőit? A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal ígérete és paradoxona

Szerző: | 2026. júl. 18.

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozásának terve olyan társadalmi igényre kíván választ adni, amely jóval régebbi bármelyik aktuális kormánynál: arra az érzésre, hogy a közvagyon sérelmére elkövetett visszaélések következmények nélkül maradhatnak, a jogellenesen megszerzett gazdasági előnyök pedig idővel társadalmilag elfogadott magánvagyonná szilárdulhatnak. A hivatal küldetése ebben az értelemben nem pusztán jogtechnikai feladat, hanem egy megrendült közbizalom helyreállításának ígérete is. Azt üzeni, hogy az állam képes visszavenni azt, amit jogellenesen elvettek tőle, és képes elszámoltatni azokat, akik a közösség kárára gazdagodtak meg.

A hivatal létrehozását övező jelentős társadalmi támogatás azonban nem érthető meg pusztán az intézmény hatásköreiből. Magyarországon a közvélemény egy része hosszú ideje úgy gondolja, hogy – a politikai közbeszéd gyakran használt, leegyszerűsítő fordulatával élve – „Orbán Viktor ellopta az emberek pénzét”. Ez természetesen nem jogerős bírósági megállapítás, hanem politikai és résztársadalmi vélekedés, amelyben az állami források elosztásával, a közbeszerzésekkel, a kormányhoz közel álló gazdasági szereplők megerősödésével és a közvagyon átalakításával kapcsolatos tapasztalatok sűrűsödnek össze.

Éppen e vélekedés széles körű elterjedtsége magyarázza, hogy egy vagyonvisszaszerző hivatal akkor is erős társadalmi hátszelet kaphat, ha szervezeti felépítése és ellenőrzése súlyos jogállami kérdéseket vet fel.

Az emberek ugyanis nem feltétlenül egy új állami hatóság elvont alkotmányos konstrukcióját látják benne, hanem az igazságtétel lehetőségét. Aki úgy érzi, hogy az elmúlt években az ő adóforintjai, az ország fejlesztésére szánt pénzek vagy az állam közös vagyonelemei kerültek egy szűk kör kezébe, az könnyen úgy tekinthet a hivatalra, mint amely végre visszaszerzi „az ellopott pénzt”. Ebben a helyzetben az intézmény erkölcsi felhatalmazása már a működésének megkezdése előtt rendkívül erős lehet. Nem egyszerűen törvényi hatáskört kap, hanem kollektív várakozások, sérelmek és elégtételvágy hordozójává válik.

Ez a társadalmi háttér egyszerre teszi érthetővé és veszélyessé a hivatal széles felhatalmazását.

Érthetővé, mert a közvagyon feltételezett vagy valós sérelme mély igazságérzetet mozgósít. Veszélyessé pedig azért, mert a politikai igazságtétel iránti vágy könnyen háttérbe szoríthatja azokat a jogállami fenntartásokat, amelyek más körülmények között azonnal aggodalmat keltenének. Ha a társadalom jelentős része eleve meg van győződve arról, hogy nagyarányú vagyonvesztés történt, akkor minden eljárási korlát az igazság akadályának, minden intézményi ellensúly pedig a feltételezett elkövetők védelmének tűnhet.

A hivatal létrehozása mellett szóló legerősebb szakmai érv az, hogy a hagyományos állami szervek közötti hatáskörmegosztás olykor éppen a nagy, összetett korrupciós rendszerek feltárását nehezíti meg. A vagyon útja ritkán követi a büntetőjog egyszerű logikáját. Közbeszerzési szerződéseken, céghálózatokon, alapítványokon, közvetítőkön, tanácsadói konstrukciókon és bonyolult tulajdonosi viszonyokon keresztül haladhat, miközben az egyes ügyletek önmagukban akár jogszerűnek is mutatkozhatnak. Egy olyan szervezet, amely egyszerre képes követni a pénzügyi összefüggéseket, vizsgálni a döntések hátterét, eljárásokat kezdeményezni és vagyoni igényeket érvényesíteni, valóban hatékonyabb lehet a széttagolt állami fellépésnél.

Csakhogy ugyanaz a hatalomkoncentráció, amely a hatékonyság forrása, a visszaélés lehetőségét is megteremti.

Ha egy intézmény különösen széles körben férhet hozzá iratokhoz, nyilvántartásokhoz, szerződésekhez, elektronikus adatokhoz és pénzügyi információkhoz, továbbá más hatóságok közreműködését is igénybe veheti, akkor már nem egyszerű ellenőrző hivatalról beszélünk. Olyan szervezet jön létre, amely a közhatalom több, hagyományosan elkülönülő funkcióját egyesítheti, és amelynek döntései súlyos gazdasági, politikai és személyes következményekkel járhatnak.

Itt válik aktuálissá Juvenalis több mint másfél évezrede visszhangzó kérdése: Quis custodiet ipsos custodes? – ki őrzi magukat az őrzőket? A kérdés nem azt állítja, hogy az őrök szükségképpen tisztességtelenek. Éppen ellenkezőleg: abból indul ki, hogy a tisztesség önmagában nem intézményi garancia. A jogállam nem azért osztja meg a hatalmat, mert minden hatalomgyakorlót eleve rosszhiszeműnek tekint, hanem azért, mert semmilyen jó szándék nem tekinthető örökké fennálló alkotmányos biztosítéknak.

A hivatal kormánytól való függetlensége ezért önmagában nem oldja meg, csupán áthelyezi az ellenőrzés problémáját. Ha valóban nem lesz hagyományos értelemben vett felettes szerve, és működéséről elsősorban az Országgyűlésnek számol be, akkor a formális függetlenséghez nem feltétlenül társul folyamatos szakmai és intézményi felügyelet. Az éves beszámoló fontos demokratikus garancia lehet, de önmagában aligha alkalmas arra, hogy naprakészen ellenőrizze az ügykiválasztás gyakorlatát, az alkalmazott vizsgálati módszereket vagy az egyes intézkedések arányosságát.

Természetesen abból, hogy a hivatalnak nincs felettes hatósága, nem következik, hogy minden döntése kívül kerülne a jogrenden. Az egyes intézkedések bírósági felülvizsgálata, az adatkezelés ellenőrzése, a büntetőeljárási garanciák és az országgyűlési beszámoltatás továbbra is jelenthetnek korlátot. Mégis fennmarad a lényegi kérdés: ki vizsgálja rendszeresen, hogy a hivatal milyen ügyeket választ ki, melyeket hagy figyelmen kívül, milyen elvek alapján határozza meg a közvagyon veszélyeztetését, és nem alakul-e át a rendkívüli felhatalmazás szelektív politikai igazságszolgáltatássá?

A hatalommal való visszaélés ugyanis nemcsak nyilvánvalóan jogellenes parancsokban jelenhet meg.

Megmutatkozhat a prioritások meghatározásában, a vizsgálatok időzítésében, a nyilvánosságra hozott információk megválogatásában vagy abban, hogy az intézmény mely szereplőket tekinti a közvagyon veszélyeztetőinek. Egy hivatal akkor is politikai fegyverré válhat, ha minden egyes különálló intézkedésére található valamilyen jogi indok, miközben tevékenységének egésze következetesen csak egy meghatározott politikai vagy gazdasági kör ellen irányul.

A probléma különös élességgel jelentkezik akkor, amikor a társadalmi közeg már előre kijelöli a bűnösöket. Ha az emberek jelentős része biztosra veszi, hogy az előző politikai rendszer vezetői „ellopták a pénzüket”, akkor a hivatal vizsgálatait nem semleges tényfeltárásként, hanem egy már megszületett társadalmi ítélet végrehajtásaként fogják értelmezni. Ilyenkor fennáll annak veszélye, hogy az eljárás nem az ítélethez vezető út lesz, hanem az előzetes ítélet igazolásának eszköze. A jogállam számára azonban éppen az a legnehezebb próba, amikor olyan személyek jogait kell védenie, akiket a közvélemény már előre elmarasztalt.

E paradoxon szemléletes kulturális párhuzama a The Boys című képregény és televíziós sorozat világa. A történetben a szuperhősök nem egyszerűen rendkívüli képességekkel rendelkező emberek, hanem egy óriásvállalat által létrehozott, menedzselt és értékesített társadalmi termékek. A közvélemény megmentőként tekint rájuk, miközben a róluk kialakított kép marketingkampányok, sajtóesemények, filmek és gondosan felépített mítoszok eredménye. Hatalmukat éppen az teszi szinte korlátlanná, hogy a társadalom nem pusztán fél tőlük, hanem hinni akar bennük.

A The Boys központi problémája ezért nem önmagában az, hogy a szuperhősök rendkívül erősek, hanem az, hogy erejükhöz nem társul arányos elszámoltathatóság. A Vought vállalat formálisan felügyeli őket, valójában azonban inkább elfedi tetteiket, mert gazdasági és politikai érdekei a hősök tekintélyének fenntartásához kötődnek. Az ellenőrző és az ellenőrzött ugyanazon hatalmi rendszer része. A felügyelet így színjátékká válik: nem a visszaélések megakadályozását szolgálja, hanem a közbizalom látszatának megőrzését.

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal természetesen nem szuperhősök szervezete, a The Boys pedig nem közjogi értekezés. A párhuzam mégis figyelmeztető. A társadalom egy korrupcióellenes intézménytől könnyen várhat rendkívüli, már-már heroikus teljesítményt. A hivatal munkatársai a közbeszédben a közvagyont visszaszerző igazságosztókká válhatnak, akiknek azért kell széles felhatalmazást adni, mert ellenfeleik gazdagok, befolyásosak és jól szervezettek. A hivatalt övező rajongás ráadásul annál erősebb lehet, minél mélyebb az a meggyőződés, hogy a társadalmat korábban kifosztották. Ha a hivatal azt ígéri, hogy „visszaadja az emberek pénzét”, akkor már nem egyszerű állami intézményként jelenik meg, hanem erkölcsi elégtételt szolgáltató erőként. Ebben a szerepben könnyen a The Boys szuperhőseihez hasonló státuszt kaphat:

a közönség nemcsak eredményeket vár tőle, hanem azonosul vele, védi, és bizalmatlansággal fogad minden kritikát, amely a hős küldetésének akadályozásaként értelmezhető.

Minél nagyobb a társadalmi rajongás és a morális felhatalmazás, annál nehezebb kritikát megfogalmazni az intézménnyel szemben. Aki eljárási garanciákat kér számon, könnyen úgy jelenhet meg, mintha a korrupció feltárását vagy a közvagyon visszaszerzését akadályozná. Aki a hivatal hatásköreit korlátozná, arról azt lehet állítani, hogy a feltételezett vagyonvesztés haszonélvezőit védi. A politikai közösség így fokozatosan két táborra oszthatja a társadalmat: azokra, akik támogatják az igazságtételt, és azokra, akiket az igazságtétel ellenségeként azonosítanak.

A jogállami garanciák nem a bűnösöknek adott ajándékok. Azért szükségesek, hogy az igazság ne pusztán a hatalom önmagáról alkotott meggyőződése legyen. A valódi kérdés nem az, hogy szükség van-e hatékony vagyonvisszaszerzésre. Aligha vitatható, hogy az államnak kötelessége fellépni a közvagyon jogellenes eltulajdonításával szemben. A kérdés az, hogy létrehozható-e olyan erős intézmény, amely maga sem válik ellenőrizhetetlen hatalmi központtá. Ehhez az éves parlamenti beszámoló mellett több, egymást kiegészítő garanciára lenne szükség: intézményesített külső szakmai ellenőrzésre, az ügykiválasztási elvek átláthatóságára, gyors és tényleges bírói jogorvoslatra, a vezetők kinevezésében szélesebb politikai konszenzusra, valamint olyan nyilvánossági szabályokra, amelyek egyszerre akadályozzák meg a titkolózást és a vizsgálatok politikai látványossággá alakítását. Az ellenőrzésnek nem feltétlenül egyetlen felettes szervben kell testet öltenie; kialakítható több, egymástól független intézmény egymást metsző felügyeletéből is. A lényeg az, hogy a hivatal ne saját maga legyen saját függetlenségének, szükségességének és jogszerűségének végső bírája.

A közvagyon védelme erkölcsileg erős cél, de éppen ezért különösen alkalmas arra, hogy igazolja a rendkívüli hatalom létrehozását. A történeti történetiségben a korlátlan felhatalmazásokat ritkán a rossz nyílt ígéretével teremtették meg. Többnyire rendteremtést, igazságot, biztonságot vagy megtisztulást ígértek. Egy demokratikus intézmény minőségét ezért nemcsak az mutatja meg, hogy milyen célért harcol, hanem az is, hogy elfogadja-e saját korlátozhatóságát.

Nyitókép forrása: Grok Image

COOKIE („SÜTI”) TÁJÉKOZTATÓ

COOKIE („SÜTI”) TÁJÉKOZTATÓ

 

(Az Adatkezelő adatvédelmi szabályzata és részletesebb tájékoztatója az Adatkezelő honlapján elérhető)

A Különutas Média Korlátolt Felelősségű Társaság (Cégjegyzékszám: 01-09-439084, adószám: 32556380-1-42, székhely: 1075 Budapest, Kazinczy utca 35. 1. em. 3. ajtó, a továbbiakban: Adatkezelő) az alábbiakban tájékoztatja Önt a https://különutas.huweboldal (a továbbiakban: weboldal) által használt sütikkel (angolul: cookie) kapcsolatos tudnivalókról. Reklámblokkoló (ad-blocker) használata esetén a süti nyilatkozatról szóló tájékoztatás nem minden esetben jelenik meg. Amennyiben a látogató azt szeretné megtekinteni, a reklámblokkoló deaktiválása szükséges.

Az Adatkezelő kötelezi magát, hogy gondoskodik az adatok biztonságáról, megteszi továbbá azokat a technikai intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a felvett, tárolt, illetve kezelt adatok védettek legyenek, illetőleg mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza azok megsemmisülését, jogosulatlan felhasználását és jogosulatlan megváltoztatását. Kötelezi magát arra is, hogy minden olyan harmadik felet, akiknek az adatokat esetlegesen továbbítja vagy átadja, ugyancsak felhív ez irányú kötelezettségeinek teljesítésére.

MIK AZOK A SÜTIK?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre az Ön böngészőjében vagy az eszközén. A sütik lehetővé teszik, hogy a weboldal a látogatót a következő látogatásakor felismerje, és ez által biztonsági, kényelmi funkciókat biztosítson és javítsa a felhasználói élményt a weboldal böngészése közben. A sütiknek több típusát különböztetjük meg. A Adatkezelő biztosítja az Ön részére, hogy egyesével eldönthesse, hogy az adott típusú süti működéséhez hozzájárul-e vagy sem. Amennyiben Ön korábban hozzájárult a cookie-k használatához a weboldalon, abban az esetben is van lehetősége arra, hogy a cookie-k beállításait módosítsa, ill. a cookie-kat eszközéről törölje. A webes böngészők lehetővé teszik a cookie beállítások módosítását vagy a cookie-k törlését.

A legnépszerűbb böngészők süti beállításairól az alábbi linkeken tájékozódhat:

IP CÍMEK RÖGZÍTÉSE

Az IP („Internet Protocol”) cím egy egyedi számsort jelent, mellyel minden, az internethez csatlakozó eszköz rendelkezik. Az IP cím azonosítja az Ön böngészésre használt eszközét, és lehetővé teszi, hogy az más eszközökkel kommunikáljon. Amennyiben az IP címen keresztül a felhasználó (azaz Ön) azonosíthatóvá válik (akár pusztán az IP cím alapján, akár más információkkal kombinálva), úgy az IP cím is személyes adatnak minősülhet.

Az Adatkezelő weboldalán alkalmazott egyes cookie-k – amennyiben Ön azokat a cookie beállítások keretében engedélyezte – rögzítik azon eszköz IP címét, amelyről Ön meglátogatta a weboldalt, mert ez szükséges a működésükhöz. Az IP címet a weboldalon a Google és Facebook által alkalmazott cookie-k rögzítik. Az Adatkezelő a weboldalon gyűjtött IP címek alapján ugyanakkor nem képes az Ön azonosítására, az IP címekről nyilvántartással nem rendelkezik és célzottan sem tud egyes IP címekre rákeresni.

A weboldal tartalmaz úgynevezett Facebook képpontokat is, melyek lehetővé teszik a Facebook számára, hogy sütik, adatgyűjtő jelek és hasonló adattárolási technológiák használatával adatokat gyűjtsön vagy kapjon az oldalról, és ezeknek az adatoknak a felhasználásával mérési szolgáltatásokat nyújthat, és célzott hirdetéseket jeleníthet meg. A weboldal látogatottsági és egyéb web analitikai adatainak független mérését és auditálását külső szolgáltatók segítik (google.com/analytics/).

MILYEN TÍPUSÚ SÜTIET HASZNÁLHAT A WEBOLDAL?

  1. Elengedhetetlen munkamenet (session-id) sütik

Ezek nélkülözhetetlenek a weboldalon történő navigáláshoz, a weboldal kulcsfontosságú funkcióinak működéséhez. Ezek a sütik nem gyűjtenek olyan információkat, melyeket marketing célból fel lehetne használni, vagy amelyek emlékeznének arra, milyen más weboldalakon járt a látogató. A weboldal bezárása után a sütik automatikusan törlődnek és a munkamenet lezárásra kerül. Ha a látogató nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor a weboldal, illetve annak egyes részei nem, vagy hibásan jelenhetnek meg, lehetetlenné téve a weboldal használatát, űrlapok kitöltését. Ezek a sütik jogszerűen alkalmazhatóak az Ön hozzájárulásának hiányában is az Adatkezelő jogos érdeke alapján.

  1. Statisztikai célú sütik

Ezek a sütik a weboldal teljesítményéhez, fejlesztéséhez, a felhasználói élmény javításához kapcsolódnak, és lehetővé teszik, hogy az Adatkezelő azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják a weboldalt. Az információk arra vonatkoznak, hogy a látogató az oldal mely részére kattintott, hány honlapot vagy oldalt keresett fel, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje, milyen esetleges hibaüzenetek érkeztek, stb. A statisztikai célú sütik között is megkülönbözettünk állandó és munkamenet sütiket, aszerint, hogy mennyi ideig tárolódnak azok a látogató böngészőjében, illetve eszközén. A statisztikai célú sütik a felhasználó eszközein a weboldal böngészése során kerülnek elhelyezésre, azokat a böngésző beállításoknál utólag lehetséges törölni. Az Adatkezelő az Ön hozzájárulását kéri ezen sütik alkalmazásához. A weboldal látogatottságára vonatkozó statisztikai adatokat a Google Analytics szolgáltatása segítségével mérjük. A Google Analytics szolgáltatással kapcsolatos részletes tájékoztatót a következő linken keresztül érheti el: https://www.google.com/analytics/terms/us.html A Google Analytics a Google elemző eszköze, amely abban segít a weboldalak és alkalmazások tulajdonosainak, hogy pontosabb képet kapjanak látogatóik tevékenységeiről.

  1. Hirdetési célú sütik

Ezeknek a sütiknek a célja, hogy a weboldalon az adott látogató számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik olyan információkat gyűjtenek, mint pl. a látogató melyik oldalt nézte meg, a weboldal mely részére kattintott, hány weboldalt keresett fel, a látogató érdeklődésére számot tartó tartalmak megjelenítése érdekében. A Adatkezelő az Ön hozzájárulását kéri ezen sütik alkalmazásához. Amikor valaki meglátogatja a weboldalt, a látogató cookie-azonosítója hozzáadódik a remarketing listához. A Google cookie-kat – például a NID és SID cookie-kat – használ a Google-termékekben, így például a Google Keresésben látható hirdetések testreszabásához. Az ilyen cookie-kat például arra használja, hogy megjegyezze az Ön legutóbbi kereséseit, az egyes hirdetők hirdetéseivel vagy a keresési eredményekkel való korábbi interakcióit, továbbá a hirdetők webhelyein tett látogatásait. Az AdWords konverziókövetés funkciója cookie-kat használ. A hirdetésből eredő értékesítések és egyéb konverziók követésére cookie-kat ment a felhasználó számítógépére, amikor az adott személy egy hirdetésre kattint.

  1. Social media sütik

Ezeknek a sütiknek a célja a weboldalon használt közösségi média szolgáltatások biztosítása a látogató számára, például amikor a látogató egy honlapról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy egyéb közösségi média szolgáltatáshoz kapcsolódó felületen, vagy összekapcsolja a fiókját közösségi tartalmakkal, vagy amikor a közösségi média szolgáltató által biztosított plug-in-eken (kiegészítő programok) keresztül a közösségi média szolgáltató által tárolt tartalmak jelennek meg az oldalon. A közösségi média szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média szolgáltató által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mindezt a látogató érdeklődésére számot tartó tartalmak megjelenítése érdekében. Az Adatkezelő az Ön hozzájárulását kéri ezen sütik alkalmazásához.

  1. Más, harmadik féltől származó külső sütik

A fentieken túlmenően az Adatkezelővel szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, az Adatkezelőtől teljesen függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen sütik alatt tehát olyan sütiket kell érteni, amelyek a felhasználó által meglátogatott weboldalnak a böngésző címsorában megjelenő tartománytól (domain) eltérő tartományhoz tartoznak, függetlenül annak bármiféle mérlegelésétől, hogy ez a szervezet önálló adatkezelő-e vagy sem. Ilyenek lehetnek, különösen a YouTube sütijei (https://policies.google.com/technologies/cookies?hl=hu).

HASZNÁLT COOKIE-K TÍPUSAI, MEGNEVEZÉSEI, CÉLJAI, IDŐTARTAMAI

Cookie típusa Cookie neve Cookie célja, leírása Cookie időtartalma
Működéshez szükséges cookie cookie_consent A weboldalunkon található sütik elfogadásának beállítását rögzíti. 1 év
Működéshez szükséges cookie PHPSESSID Az Adatkezelő biztonsági célokra használja ezt a cookie-t munkamenet alatt
Funkcionális cookie yt-player-headers-readable A YouTube a cookie segítségével tárolja a felhasználó videóbeállításait a beágyazott YouTube videókhoz munkamenet alatt
Funkcionális cookie PREF A YouTube használja a felhasználó által legutóbb rákattintott keresési előzmény tárolására. Ez az információra a felhasználói élmény javítására szolgál, hogy a jövőben relevánsabb keresési eredményeket nyújthasson. 1 év
Teljesítményt biztosító cookie wordpress_logged_in_* / wp-settings-* A weboldal WordPress témája használja ezt a cookie-t. Segítségével a weboldal tulajdonosa valós időben módosíthat vagy tehet fel tartalmakat. soha
Funkcionális cookie wpEmojiSettingsSupports A WordPress egy cookie-t állít be, amikor egy felhasználó interakcióba lép az emojikkal egy WordPress webhelyen. Ez segít meghatározni, hogy a felhasználó böngészője megfelelően tudja-e megjeleníteni az emojikat. munkamenet
Marketing cookie _fbp Ezt a cookie-t a Facebook használja, segítségével reklámokat mutat a Facebookon vagy egy Facebook hirdetésekkel rendelkező digitális platformon a weboldal felkeresése után 3 hónap
Marketing cookie fr A Youtube a cookie segítségével követi nyomon a YouTube oldalakon beágyazott videók megtekintését. munkamenet
Analitikai cookie _ga_* A Google Analytics ezt a sütit az oldalmegtekintések tárolására és számlálására állítja be. 1 év 1 hónap 4 nap
Analitikai cookie _ga A Google Analytics a cookie segítségével számítja ki a látogatói, munkameneti és kampányadatokat, valamint követi az oldal használatát az oldal analitikai jelentéséhez. A cookie névtelenül tárolja az adatokat, és egy véletlenszerűen generált szám társításával azonosítja az egyes felhasználókat. 1 év 1 hónap 4 nap
Hirdetési célú süti IDE Google Ads sütik a remarketinghez és hirdetések testreszabásához. 1 év
Social-media cookie

datr, sb

Facebook által beállított sütik, közösségi interakciókhoz, fiókkapcsoláshoz 1 év
Social-media cookie sp_t, sp_landing Spotify által beállított sütik, interakciókhoz, fiókkapcsoláshoz 1 év

AZ ÖN JOGAI

Ön rendelkezik bizonyos jogokkal a GDPR és az egyéb, vonatkozó jogszabályok értelmében az Önről kezelt személyes adatokkal összefüggésben.

Ennek keretében Ön jogosult:

  • az Önre vonatkozó személyes adatokról másolatot kérni, valamint tájékoztatást kérni arról, hogy pontosan mely adatokat kezeljük Önre vonatkozóan;
  • kérelmezni, hogy az Önre vonatkozó személyes adatokat frissítsük, vagy kijavítsuk az Ön által hibásnak vagy hiányosnak ítélt személyes adatokat
  • kérelmezni, hogy az Önről általunk tárolt személyes adatokat töröljük, vagy korlátozzuk az ilyen személyes adatok kezelését;
  • adatairól géppel olvasható formátumban (pl. email útján) másolatot kérni, vagy azt kérni, hogy azokat továbbítsuk valamely harmadik szervezet részére (adathordozhatóság joga);
  • visszavonni a hozzájárulását az Ön személyes adatainak kezeléséhez (amennyiben az adatkezelés hozzájárulás alapján történik), vagy tiltakozni személyes adatai kezelése ellen (amennyiben az adatkezelés jogalapja az Adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdeke);
  • panaszt tenni, hatósági eljárást kezdeményezni, valamint bírósági jogorvoslattal élni az adatkezeléssel kapcsolatosan.

Amennyiben a fent megjelölt jogait gyakorolni szeretné, vagy ha kérdése, észrevétele van, vagy panaszt szeretne tenni személyes adatainak kezelésével kapcsolatban kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot az info@kulonutasmedia.hu elérhetőségen. Minden beérkező panaszt, megkeresést egyénileg kivizsgálunk és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően egy hónapon belül megválaszolunk.

A vonatkozó jogszabályok értelmében Önnek jogában áll panaszt benyújtani az adatvédelemért felelős tagállami felügyeleti hatósághoz is. Magyarországon ez hatóság a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság („NAIH”).

A NAIH elérhetőségei:

Honlap: http://naih.hu/

Cím: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11.

Postacím: 1363 Budapest, Pf.: 9.

Telefon: +36-1-391-1400

Fax: +36-1-391-1410

E-mail: ugyfelszolgalat@naih.hu

Ön – panasztételi jogától függetlenül – bírósághoz is fordulhat, amennyiben álláspontja szerint személyes adatai kezelése kapcsán jogsértés valósult meg.

Ön jogosult bírósághoz fordulni a NAIH Önre vonatkozó, jogilag kötelező erejű döntésével szemben is, valamint akkor is, ha a NAIH nem foglalkozik a panaszával vagy három hónapon belül nem tájékoztatja Önt a benyújtott panaszával kapcsolatos eljárási fejleményekről vagy annak eredményéről.

Mindazonáltal kérjük, a hatósági, bírósági jogérvényesítés előtt forduljon bizalommal hozzánk és mi mindent megteszünk kérdése megválaszolása, panasza megnyugtató rendezése érdekében!

TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

Az Adatkezelő fenntartja a jogot, hogy a jelen tájékoztatót egyoldalúan módosítsa. A jelen tájékoztató módosítására különösen abban az esetben kerülhet sor, ha arra jogszabályváltozás, adatvédelmi hatósági gyakorlat, üzleti igény, illetve egyéb körülmény miatt szükség van. Az Adatkezelő általános adatkezelési tájékoztatója a https://különutas.hu/adatkezelesi-tajekoztato/ oldalon elérhető.

Budapest, 2026.07.09.