◷ 3 perc olvasás · ▤ 512 szó

A Balaton „jachtjai” – még nem lenne késő megmenteni a vízibuszok nagytestvéreit (GALÉRIA)

Szerző: Pataki Zoltán | 2026. nov. 8.

Egy korábbi cikkben arról írtam, hogy a Balatonról már gyakorlatilag eltűntek a tó látképét évtizedekig meghatározó 301-es típusú vízibuszok. Időközben viszont eszembe jutott, hogy figyelmet kellene szentelni a típus továbbfejlesztett, nagyobb változatának is, a 303-as típusnak. Hiszen kevésbé jellemző típus volt a tavon, viszont ebből még működőképes is található a tavon, ami nagyban megkönnyíti, hogy az utókornak való megőrzés most még viszonylag egyszerű és ésszerű döntés lehet.

A 303-as típust a hatvanas évek elején fejlesztették ki Vácott, a Dunai Hajógyárban (később Magyar Hajó- és Darugyár Váci Gyáregysége), a 301-es tapasztalataira építve. A hajó tervezője Fekecs Gábor volt, a cél egy nagyobb befogadóképességű, akár tengeri használatra is alkalmas személyhajó tervezése volt. Az első példány a Hévíz lett, ezt követte a Keszthely, de a típusból egy módosított változatát exportálták például Csehszlovákiába is. A típus jóval kisebb sikert aratott, mint elődje, mindössze néhány darab készült, így minden egyes fennmaradt egység különösen értékes.

Műszakilag a 303-as a 301-es család nagyobb testvére. Hossza 31 méter, a legnagyobb szélessége a fedélzeten 6,25 méter, maximális vízkiszorítása 62 tonna. Befogadóképessége 220 fő. Az elődhöz hasonlóan a hajótest alumíniumból készült, a bordaszerkezet azonban már hegesztett, a külhéj viszont továbbra is szegecselt. A meghajtást két, egyenként 150 lóerős Rába dízelmotor biztosította. A legszembetűnőbb különbség a kialakításban volt: az első utastér nem süllyesztett, a hátsó utastér tetején pedig egy nyitott fedélzet található, a beszállóajtók pedig az első utastérrel egy magasságban, a gépház melletti oldalfolyosóra nyílnak.

Míg a 301-es nemcsak nevében, hanem kinézetében is inkább egy buszra hasonlít, addig a 303-as kialakítása elegánsabbnak hat, „jachtosabb” kinézettel rendelkezik. Bár sokszor „tengeri vízibuszként” is emlegették őket, belvízi hajók maradtak, és a Balatonon teljesítettek szolgálatot. Mindkét hajó a 2000-es években teljes körű felújításon esett át. A Balaton nyugati medencéjében, Keszthely térségében hosszú évtizedeken át közlekedtek, és a nagyobb utasforgalmú járatok, valamint a sétahajózás részei voltak.

A helyzet a 301-esekéhez képest kedvezőbb. Míg a kisebb típus balatoni példányai az elmúlt években eladásra kerültek, és az utolsó példány éppen tavaly nyáron távozott a Balatonról, addig a Keszthely még idén is szállított utasokat, és legutóbbi információim szerint bár már nem közlekedik, de a Hévíz is a Balatonon van. Ez azt jelenti, hogy nem kell bontásból vagy külföldi tulajdonostól visszaszerezni egy hajót, és nem kell a nulláról restaurálni egy már elveszett példányt. A működő egység megőrzése – akár a Bahart flottájában nosztalgia- vagy sétahajóként, akár múzeumi státuszban – lényegesen kisebb erőfeszítést igényel, mint a 301-esek utolsó darabjainak mentése.

Az utolsó még szolgálatot teljesítő 303-as akkor kapott nagyobb figyelmet a médiában, amikor az alacsony vízállás miatt a Helka nosztalgiahajónak el kellett hagynia a keszthelyi kikötőt, és a Keszthely motoros vette át tőle a feladatot.

Ezért is lenne jó alkalom az idei hajózási szezon lezárása – november 1. – a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, valamint a hajózási társaságok számára, hogy deklarálják: megőriznék a Balaton személyhajózásának másik fontos szeletét.

A 301-eseknél már elkéstünk arról, hogy viszonylag kis beruházással sikerüljön megmenteni a XX. század közepének ipari és közlekedési örökségét képviselő egyik legfontosabb járművet. A 303-as esetében nincs még túl késő, nem kellene hagyni, hogy ugyanarra a sorsra jusson, mint kisebb elődei.

Nyitókép forrása: Kádár Zoltán / hajoregiszter.hu

Vélemény

A Balaton „jachtjai” – még nem lenne késő megmenteni a vízibuszok nagytestvéreit (GALÉRIA)

Jalta 2.0? – ezért fájna Európának egy háromhatalmi csúcstalálkozó

Ókovács Szilveszter: annyit keresett, mint egy európai parlamenti képviselő, csak én be is jártam a munkahelyemre

Móna Márk: Polgárosodás a széleken?

kapcsolat