Szerző: Ladányi Bálint – a Különutas Inkubátor program résztvevőjének publikációja.
Bár sokan úgy vélték, hogy a kormányváltást követően a lengyel minta módján állítják le a köztelevízió működését, a hirtelen felindulás elmaradt. Az iskolákban már rég kicsöngettek, sokan pedig épp szabadságukat töltötték azon a júliusi napon, amikor az „egyesek” adását megszakították. A hírszolgáltatás azóta részlegesen újraindult, de a végleges műsorrend és a struktúra továbbra is homályos. Nehéz hónapok előtt áll Kunigunda útja.
Ahhoz, hogy megértsük, mi is képezte a vita tárgyát évek óta, és milyen indokok állnak a jelenleg is futó átalakítási folyamat mögött, vissza kell mennünk a kétezres évek végére. A közmédia ugyanis ekkor, 2009-ben vehette birtokba az új, minden jövőbeli igényt kielégítő székházát és stúdiótermeit. Az MTV ezidőtájt négy televíziós csatornával rendelkezett, melyeknek a nagyobb területi igény mellett alkalmazkodniuk kellett a kor digitális kihívásaihoz, azaz a nagy felbontású (HD) adássorozat zavartalan működtetéséhez. Az M1, az M2, a Duna és a Duna II (ma Duna World) előtt tehát olyan ajtók nyílhattak meg, melyek által a közmédia szélesebb tömegekhez juthatott el magasabb minőségű tartalomfolyammal – ne felejtsük el, ekkor még az analóg televíziózás hódított a falvak mindegyikében, szélessávú internetkapcsolat nélkül.
Bővülő portfólió
A 2010-ben alakult új kormányzat kiemelt figyelmet fordított az MTVA támogatására, és ebből fakadóan a kínálat is bővült. Első fecskeként a 2012. nyarán induló M3D csatornát említhetjük, mely által a londoni olimpiát a felhasználók egy erre használandó szemüveggel többdimenziós spektrumon követhették. Az eseményt követően az M3 ideiglenesen nyugovóra tért, mígnem 2013-ban önálló életre kelt, és retró műsorokat sugároztak rajta a nap 24 órájában – azaz egy lineáris archívumként szolgált.
Az ekkori vezetőség később még merészebb álmokat dédelgetett. 2015-ben hozzáláttak a teljes programrend átformálásának, benne az M1 megreformálásával, ami így kizárólagos hírcsatornaként működött a továbbiakban. Ezzel párhuzamosan jött létre a ma is zászlóshajónak mondható M4 Sport, ami kétségkívül roppant népszerű és közkedvelt formában terjeszti indulása óta a legfontosabb sporteseményeket.
Itt azonban még mindig nem volt vége. A szórakoztatás és a sportportfólió mellé egy évvel később csatlakozott az M5 is, „élő kultúra” mottóval. A hatodik szignállal célterületként jelölték meg, hogy felületet biztosítsanak a magas művészetnek, a kultúrának és a tudományos ismeretterjesztésnek egyaránt.
A tévé mellett pedig szólt a rádió is. Az évek során számos tematikus, digitális hangsáv indult meg, például a Csukás MeseRádió vagy a Szakcsi JazzRádió is. Az MTVA tehát kiemelkedően széles és ingyenes szolgáltatást teljesített. Egyes statisztikák szerint többszázezer háztartás mondhatta vissza előfizetését, hiszen a legtöbb igényt a „magyarok” is kielégítették.
Nem szabad elfeledkeznünk azonban arról a tényről sem, hogy a bővítéssel párhuzamosan a költségek is emelkedtek. A cikkben taglalt tizenöt év során a személyi állomány például ötszáz fővel emelkedett, valamint a prémium sportjogok (Bajnokok Ligája, Formula–1) gigantikus pénzeket igényeltek. Az MTVA költségvetése egy évtized alatt majd az ötszörösére duzzadt, elérve ezzel a 160 milliárd forintot.
„Ebben az intézményben nem az ellenzéki összefogást támogatják”
Azzal azt hiszem, nem árulok el újdonságot, ha azt mondom, hogy a köztelevízió mindig az éppen aktuális hatalom nyelvén szól, akár a híradásokban, akár a közéleti-kulturális tematikában. Az M1 újjászületésétől fogva az ezzel szembeni kritikák különösen kiéleződtek. A bírálatok leginkább azt kifogásolták, hogy a híradók és a hozzájuk kapcsolódó magazinműsorok túlságosan egyoldalúan mutatják be a politikai eseményeket, rendszeresen rossz színben feltüntetve az akkori baloldalt.
Különösen hatalmas olaj volt a tűzre az az eset, amikor a 2019-es európai parlamenti választást követően kiszivárgott egy vezetőségi értekezleten elhangzott utasításcsomag. Bende Balázs, a csatorna egyik emblematikus arca és külpolitikai szakértője ekkor ugyanis úgy fogalmazott, hogy „ebben az intézményben nem az ellenzéki összefogást támogatják. Ha ez a kijelentés valakit váratlanul ér, az most menjen haza”. Bende később távozott az MTVA-tól, legutóbb a Fidesz lista 207. helyén láthattuk.
2024 óta, ahogy a politika még inkább felpörgött, úgy a köztelevízió megítélése is forróbb téma lett. Magyar Péter már a kezdetektől, teherautós alakításain szidalmazta az M1 struktúráját, és azt akár bezárással is fenyegette. De nem csak a főcsatornának jutott ki a jóból: az ATV Egyenes Beszéd című műsor kirohanós adásában Rónai Egonnak nyíltan a szemébe mondta, hogy egy esetleges TISZA-kormány felállását követően rájuk már semmi szükség nem lesz.
Emlékezzünk meg azért egy humoros szösszenetről is: a 2018-as választási kampányban a Magyar Kétfarkú Kutya Párt soproni képviselőjelöltje nyolc percen át kotkodácsolt csirkejelmezével az élő stúdiós adásban, ezzel mosolyt csalva a nézők arcára.
2026. április 15.
Immár több mint fél éve, hogy a TISZA Párt Magyar Péter vezetésével győzedelmeskedett az áprilisi országgyűlési választásokon. A voksolást követően nem is kellett sokat várni az újdonsült miniszterelnökjelölt első közmédiás szereplésére: szerda reggel a Kossuth Rádió és az M1 műsorvezetőinek kérdéseire válaszolt – vagy inkább vitatkozott. Mint fogalmazott, „azonnal felfüggesztik a hazugsággyár működését, ennek vége lesz”. Sokan innentől számítják egyébként az „Abszolút Filmszínház” időszámítását, melynek lényege a tömegek számára szórakoztató módon formált (ál)valóság a nap minden percében. Ekkortól nagyjából július elejéig teljes bizonytalanság honolt az óbudai épületben. Beszámolók szerint a munkavállalók több fórumon igyekeztek érdeklődni jövőjükről, válaszokat azonban sehol nem kaptak. Június elején távozott a korábbi vezérigazgató, Papp Dániel, ezzel párhuzamosan pedig az M4 Sport vezetői felhatalmazás híján 2027-től kezdődően elveszítették a Bajnokok Ligája és az Európa-liga közvetítési jogait is. Ismét csend következett, mígnem július 6-án megérkezett az ideiglenes vezetés, élén Horváth P. Andrással. Horváth korábban soha nem dolgozott a köztelevíziónál, ám mint a szakmában elismert médiajogász elindította a nagytakarítást.
„Nem hinném…”
Az új vezetőség első napjai mozgalmasra sikeredtek. Rögtön kirúgták az „Orbán-közelinek” bélyegzett Nemzeti Sport főszerkesztőjét, Szöllősi Györgyöt, és leállítottak minden kifizetést, de a feketeleves csak ezután érkezett. Az ott dolgozó szerkesztők és bemondók előzetes tájékoztatása nélkül július 7-én délután négy órakor az M1 elsötétült, a Kossuth Rádió elhallgatott. A tévén megjelenő felirat szerint bocsánatot kértek az elmúlt évek hazugságaiért, és ígérték, hogy a hírszolgáltatás csak ideiglenesen szünetel.
Felmentették az összes csatornaigazgatót az M4 és az M5 kivételével, és megérkeztek az új arcok Bodacz Balázzsal az élen. Személyét kisebb felzúdulás érte, hiszen korábban a már fideszes HírTV-nél is dolgozott, ami érthető módon nem tetszett a „rendszerváltó” közösségnek.
Ami pedig innentől egészen mostanáig történik, az egy olyasfajta színházi előadás, ami után a legtöbben kamatostul követelnék vissza a jegyárat. A friss hírigazgatóságnak új embereket kellett keresnie, miután több ikonikus régi motorost (pl. Császár Attila, Radnai Csaba) is eltávolítottak székükből.
Augusztus elején két név röppent fel az interneten, köztük azzal a Borsa Miklóssal, aki korábban már dolgozott az M1-nél, majd pár évet lehúzott a Mészáros Csoportnál is. Minderre a Facebook népe elszabadult, így kisvártatva meg is érkezett az a bizonyos várva várt miniszterelnöki komment, melyet követően még aznap este tájékoztatták az érintetteket, hogy mégsem számítanak rájuk a jövőben. Itt említhetjük meg Gulyás István M5-ös csatornaigazgató leváltását is, akit egyetlen műsor témája miatt bocsátottak el azonnali hatállyal.
Augusztus 20. óta a szolgáltatás részben helyreállt. Az M1-en vannak híradók és parlamenti közvetítés, a Kossuth Rádió teljes renddel állt vissza új igazgatásaival, Benyó Ritával és Magyari Péterrel. Utóbbiak kapcsán azért kiemelendő, hogy míg korábban kifejezetten kritikus szemmel tekintettek a világra, és keresztkérdésekkel mélyültek el az adott témákban, addig jelenlegi állomáshelyükön ebből nem sokat hallunk. Magyari például eddig egyetlen műsort vezet „Nyílt titok” címmel, ahol legutóbb a hatvanpusztai zebrákról készített „leleplezést”.
Végtelenített Kisváros
Így három hónappal a leállást követően már a többségnek igencsak szúrja a szemét az az ismétléshullám, ami a köztelevízió több hullámán is megy. Nemrégiben maga a miniszterelnök is sérelmezte, hogy az aktualitások és a kormányszóvivői tájékoztatók helyett a Kisváros sorozat produktumait vetítik sokadjára is.
Van, aki maradhatott, de nem úgy…
Egy másik ismert híradós sajtóhírek szerint továbbra is a közmédiánál tevékenykedik. A Telex információi szerint Rab Ferenc „tűzvédelmi specializációs munkavédelmi supervisor”-ként dolgozik az MTVA épületében.
Több sem kellett: az ideiglenes vezetés sajtóközleményben reagált, miszerint az ideiglenes vezetésnek nem feladata a végleges programstruktúra kialakítása, hiszen az az új, végleges igazgatóság feladata lesz.
A helyzetet vélhetően érzékelte a Tarr Zoltán vezette Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium is: október elején bemutatták a lezárult társadalmi egyeztetés végeredményét. Ebben a több mint százoldalas csomagban 162 felkért szakmai szervezet fejthette ki álláspontját a megadott kérdésekben.
A három legvitatottabb pont között volt a független közéleti műsorok mielőbbi elindítása, a sportközvetítések szerepe, valamint a rádió- és tévécsatornák száma. A héten kiírták az új vezetői pályázatot is, melyre november 12-ig lehet jelentkezni.
Folyosói pletykák
A minap a Magyar Nemzet értesült úgy, miszerint a teljes csatornastruktúra felülvizsgálata is szóba került. Eszerint elképzelhető, hogy az M1 és a Duna összevonásával hoznának létre egy képfolyamot, egy másikat pedig az M2, az M5 és a Duna Worldből ollóznák össze. Hasonlóan végezné a rádiós szegmens is: a Szakcsi JazzRádió és a Csukás MeseRádió is veszélybe kerülhet.
Az új vezetőtől pártatlan közszolgálatot, technológiai megújulást, a függetlenséget és a költségek csökkentését várják, benne legalább 10 százalékos létszámleépítéssel és 30 százalékos költségcsökkentéssel. Kunigunda útján tehát még semmi nem biztos.
Nyitókép forrása: MTVA
