◷ 5 perc olvasás · ▤ 846 szó

Ígéretek vs. valóság: benyújtották a kormány új adótörvény-javaslatait

Szerző: Pataki Zoltán | 2026. okt. 28.

A kormány több, egymással összefüggő adótörvény-javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek. A tervezetek együttesen a költségvetési bevételek növelését, a vagyonarányos közteherviselés erősítését és egyes ágazati terhek átalakítását célozzák. A legtöbb intézkedés 2027. január 1-jétől lépne hatályba.

Jövedéki adó

Az egyik legkonkrétabb emelés a jövedéki adót érinti. Az egészségre káros, magas alkoholtartalmú termékek (tömény szeszes italok) és a köztes alkoholtermékek adómértéke 2027. január 1-jén 12 százalékkal emelkedik. A szivar és szivarka kategóriában is jelentős a változás: az adószerkezet 14 százalékról 21 százalékra nő a kiskereskedelmi eladási árból, a minimumadó pedig 6100 forintról 11 600 forintra (ezer darabonként). Az indokolás szerint a cél közegészségügyi. A prémium üzemanyagok és a kerozin 2027-es valorizációját viszont fél évvel elhalasztanák.

Reklámadó

A javaslat 2027. január 1-jétől feléleszti a reklámadót, amelyet évek óta gyakorlatilag 0 százalékos kulccsal felfüggesztettek. A reklám-közzétevőknél sávosan progresszív rendszer lépne életbe: 0 százalék 500 millió forintig, 2,5 százalék 500 millió és 10 milliárd forint között, 4,5 százalék 10 és 40 milliárd forint között, valamint 7,5 százalék 40 milliárd forint felett. A reklám-közzététel megrendelőjénél az adómérték 2,5 százalék lenne. A kapcsolt vállalkozások adóalapját összeszámítanák. Az indokolás a vagyonarányos közteherviselés elvére hivatkozik.

Vagyonadó

Új vagyonadó terhelné az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyont. Az adó mértéke sávosan progresszív: az adóalap 100 milliárd forintot meg nem haladó részére 1 százalék, az ezt meghaladó részre 1,5 százalék. Az adó alanya a belföldi és külföldi illetőségű magánszemély, valamint a vagyonkezelési adóalanyok. A belföldi alany adókötelezettsége főszabály szerint a teljes vagyonára kiterjed, a külföldi alanyt csak meghatározott belföldi vagyonelemek tekintetében terheli. Az adóalap a törvény szerint értékelt vagyonelemek és a levonható tartozások figyelembevételével megállapított nettó vagyon egymilliárd forintot meghaladó része. Vannak korlátozott levonások (például megfizetett helyi adó, gépjárműadó, illetve kötelező szakértői értékelés költségeinek egy része). A javaslat szerint ezzel a jövedelmi és fogyasztási adók mellett a teherviselés harmadik pillére is megjelenik.

Nagyvállalatok társasági adója és ágazati adók

2027-től 15 százalékos társasági adókulcs vonatkozna a nagyvállalatokra a jelenlegi általános 9 százalék helyett. Nagyvállalatnak minősül az a vállalkozás, amelynek az összevont (konszolidált) vagy egyedi beszámolója alapján az éves bevétel eléri az 500 millió eurónak megfelelő forintösszeget (az adóévet megelőző második évben). A státusz választható is. Ha egy csoportos társasági adóalanyban van nagyvállalatnak minősülő tag, a teljes csoport a 15 százalékos kulcs alá esik.

Ugyanebben a csomagban emelkedik a kiskereskedelmi adó egyik sávjának kulcsa (alulról a második legalacsonyabb sáv 0,15 százalékról 0,45 százalékra), valamint az innovációs járulék (0,3 százalékról 0,5 százalékra). A pénzügyi tranzakciós illeték tételes felső korlátja 20 ezer forintról 30 ezer forintra nő. A látvány-csapatsportok társasági adókedvezménye megszűnik, a fejlesztési adókedvezmény pedig nagyvállalkozásoknál szigorodik.

Kisadózó egyéni vállalkozók tételes adója

Új, egyszerűsített tételes adózási forma jönne létre az egyéni vállalkozók számára. 2027-ben a főfoglalkozású kisadózó havi 100 ezer forintot, a nem főfoglalkozású pedig havi 50 ezer forintot fizetne. 2028-tól a mértékek a minimálbérhez kötődnek. Emellett 40 százalékos különadó terheli a 22 millió forintos (időarányos) bevételi keretösszeget meghaladó részt, valamint 15 százalékos kiegészítő adó a kifizetőtől származó bevételre, ha annak 15 százaléka meghaladja a fizetett tételes adót. A tételes adó megfizetésével az adózó mentesül a vállalkozói személyi jövedelemadó és a saját maga utáni járulékok/szocho alól, de a foglalkoztatottak utáni terheket továbbra is viseli. A régi Kata-törvényt a javaslat 2029-től kivezetné.

Exit tax és további személyi jövedelemadó-szigorítások

Új szabály terhelné az adóügyi illetőség változásából származó jövedelmet. Ha egy belföldi illetőségű magánszemély megszünteti magyar adóügyi illetőségét, bizonyos feltételek mellett (például magas vagyoni érték vagy jelentős részesedés) a nem realizált eszközérték-növekményt is meg kellene állapítani és bevallani. Az érintett eszközök közé tartoznak többek között az értékpapírok, vagyoni részesedések, opciók, kriptoeszközök és egyes megtakarítási formák. Ez gyakorlatilag egy exit tax a magas vagyonú, külföldre távozó magánszemélyekre.

A reprezentációs juttatás (éttermi és cukrászdai vendéglátás) adómentességének bevételi értékhatára 100 millió forintról 50 millióra csökkenne. A javadalmazási típusú Munkavállalói Résztulajdonosi Programból származó jövedelem kikerülne a szociális hozzájárulási adó felső határ alól. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) esetében megszűnne a sportolók, edzők és a nemzetközi sportszövetségek munkavállalóinak kivételes helyzete.

Cégautóadó, rehabilitációs hozzájárulás és családi kedvezmények

A 120 kW-nál magasabb teljesítményű személygépkocsiknál sávos adómérték-rendszer lépne életbe a cégautóadóban. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke a nagyobb létszámú munkaadóknál emelkedne (a kötelező 5 százalékos foglalkoztatási szint változatlan maradna, csak az elmaradás ára nőne).

A családi kedvezmények átalakítása elsősorban strukturális reform: bevezeti az adójóváírást (a bér 6 százaléka a minimálbér szintjéig, felette csökkenő mértékben), és a családi kedvezményt adóalap-kedvezményből fix összegű adókedvezménnyé alakítja (kedvezményezett eltartottanként és hónaponként 20 ezer, 40 ezer, illetve 66 ezer forint). Az első házasok, a 25 év alatti fiatalok és más kedvezmények is adókedvezménnyé válnak. A nettó hatás jövedelemszinttől és gyermekszámtól függően változó lehet.

„A választás után mindent lehet”

Bár a kampányban Magyar Péter azt ígérte, hogy a Tisza-kormány az „adócsökkentések kormánya” lesz, a benyújtott törvényjavaslatok egészen más irányba mutatnak. Jövedéki adóemelés, a reklámadó felélesztése, új vagyonadó, 15 százalékos társasági adó a nagyvállalatokra, szigorítások a kisadózóknál, exit tax és több kedvezmény szűkítése – mindez nem adócsökkentés, hanem adóemelés és megszorítás. A hivatalos indokolások a költségvetési bevételek megalapozását és a vagyonarányos közteherviselést hangsúlyozzák, de a választói ígéret és a most benyújtott csomag között éles az ellentmondás.

Nyitókép forrása: Magyar Péter Facebook-oldala

Vélemény