Ha a vagyonadó tervezete a jelenlegi formájában marad, a kormány kielégíti az emberekben meglévő irigységfaktort, miközben veszélybe sodorja a teljes magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termelést. Az adó a kistermelőket is közvetetten fenyegeti, a fogyasztók pedig a hazai szereplők ellehetetlenülése miatt magasabb élelmiszerárakkal vagy sokkal több importtal találkozhatnak – figyelmeztetett Nagy István volt agrárminiszter a Magyar Nemzetnek adott interjúban.
A vagyonadó különösen érzékeny kérdés az agrárium számára, mert egészen másképp érinti a mezőgazdasági termelőt, az élelmiszer-feldolgozó vállalkozást és a jelentős pénzügyi vagyonnal rendelkező magánszemélyt. A volt miniszter szerint a legfontosabb szakmai kérdés az, megadóztatható-e úgy a termeléshez szükséges vagyon, hogy az ne veszélyeztesse a gazdaság működését.
Aki ismeri a gazdálkodás sajátosságait, tudja, hogy egy gazdálkodó rendelkezhet több százmillió vagy akár több milliárd forint értékű földdel, épülettel, géppel és állatállománnyal, miközben éves nyeresége alacsony, likviditása pedig szűkös. Ezek az eszközök nem luxusvagyontárgyak, hanem a termelés feltételei. Egy korszerű sertés- vagy szarvasmarhatelep nagy beruházási értéket képviselhet; ha a tulajdonos részesedése emiatt adókötelessé válik, a többletteher csökkentheti az állatjóléti, járványvédelmi és technológiai fejlesztésekre fordítható forrásokat. A tulajdonos vagyonadója osztalékkivételt ösztönözhet, ami kevesebb pénzt hagy a korszerűsítésre.
A tervezet főbb szabályai
A kormány október 14-ig társadalmi egyeztetésre bocsátotta a javaslatot. A főbb szabályok szerint 1 milliárd forintig nincs vagyonadó; 1–100 milliárd forint között az 1 milliárd feletti vagyonrész évi 1 százaléka, 100 milliárd forint felett pedig az e fölötti részre évi 1,5 százalék az adó. Az adóalapba az ingatlanok és a vállalkozásokban meglévő tulajdonrészek is beleszámíthatnak. Az első fizetési határidő 2027. augusztus 31. lenne. Az adó alapját első alkalommal a 2026. december 31-i vagyoni állapot alapján kellene megállapítani. A megfelelően igazolt hitel- és kölcsöntartozások csökkentik az adóköteles nettó vagyont.
A Világgazdaság összefoglalója szerint egy másfél milliárd forintos nettó vagyon esetében – egyéb csökkentő tételek nélkül – évi ötmillió forint lehetne a fizetési kötelezettség. A Pénzügyminisztérium évi 150–200 milliárd forintos bevétellel számol.
Hogyan értékelik a termelővagyont?
A termőföld értéke növelheti a gazdálkodó vagyonadó-alapját, miközben jövedelemtermelő képessége évről évre változik. A földtulajdon és a bérelt föld megkülönböztetése alapvető: Magyarországon a földszerzési maximum főszabály szerint 300 hektár természetes személyenként (2013. évi CXXII. törvény), a birtokmaximum pedig 1200 hektár (kedvezményes esetben 1800 hektár). A magánszemély legfeljebb 300 hektárnyi földtulajdonának értékét, valamint a gazdasági társaságokban meglévő tulajdonrészeinek értékét külön kell vizsgálni. A bérelt föld nem válik a bérlő tulajdonává.
A MAGOSZ szerint a tervezet háromféle értékelési módszert alkalmazna a termőföldeknél: a közelmúltban vásároltaknál a tényleges vételár, a tíz éven belül megszerzetteknél a földárak változásával korrigált indexált érték, egyéb esetben pedig igazságügyi szakértői értékbecslés. Az indexálásnál a KSH művelési ágankénti országos földáradatait használnák. A KSH szerint egy hektár szántó országos átlagára 2022-ben 2,05 millió forint volt, 2025-re pedig megközelítette a 2,48 milliót. Így egy korábban olcsóbban vásárolt terület ma már magasabb számított értékkel kerülhet az adóalapba, akkor is, ha a termelés jövedelmezősége romlik.
Bár az őstermelői tevékenységből származó jövedelem önmagában nem képezi a vagyonadó alapját, az őstermeléshez használt vagyontárgyakat – traktorokat, betakarítógépeket, mezőgazdasági járműveket és az állatállományt – figyelembe kellene venni. A társasági formában működő gazdaságoknál a tulajdonosi részesedés értéke jelenhet meg a magánszemély vagyonában. Ezt a Deloitte elemzése is megerősíti.
Beruházások visszafogása és a generációváltás
Nagy István szerint a több generáció alatt felépített gazdaságoknál különösen fontos, hogy a tulajdonrészeket hogyan állapítják meg, és milyen szabályok vonatkoznak a családon belüli vagyonmegosztásra és a gazdaság átadására. A beruházások visszafogása lehet az egyik legsúlyosabb következmény – vagyis az aranytojást tojó tyúk levágása. Az agráriumban a tulajdonos éves vagyonadó-kötelezettsége nagyobb osztalékkivételi szándékot és likviditási igény növekedést eredményez. Kevesebb vállalati forrás jut beruházásokra, elhalasztott fejlesztések és romló versenyképesség várható.
A mezőgazdasági jövedelem jelentős ingadozása miatt egy állandó vagyonadó arányaiban sokkal nagyobb teher lehet egy gyenge termésű évben. Az aszály, a megdrágult üzemanyag és műtrágya, valamint az öntözési költségek emelkedése már most is nehezíti a gazdálkodók helyzetét; egy újabb, a termelési eszközök értékéhez kapcsolódó közteher tovább szűkítheti a mozgásteret.
Uniós támogatások és a vagyonadó
Különösen fontos kérdés az agrártámogatások figyelembevétele. A területalapú támogatás (BISS), az újraelosztó támogatás és az agrárökológiai program (AÖP) jelentősen megváltoztathatja az eredményt. Ezek az Európai Unió közös agrárpolitikájának (KAP) keretében nyújtott, meghatározott célú támogatások. Az Európai Bizottság 2023. április 20-i hivatalos válasza szerint a KAP-támogatásokat teljes összegben kell kifizetni a kedvezményezetteknek; a tagállamok nem alkalmazhatnak olyan külön díjat vagy elvonást, amely közvetlenül csökkenti a járó támogatást.
Az AÖP esetében a 2021/2115/EU rendelet 31. cikkének (7) bekezdése szerint az ökorendszerek támogatása szolgálhatja a gazdálkodók többletköltségeinek és elmaradt jövedelmének kompenzálását is. Fontos különbség van tehát aközött, hogy a gazdálkodó ténylegesen vagyont gyarapít, vagy egy környezetvédelmi vállalás teljesítéséért kap támogatást, amelynek költségei is vannak. A 2021/2116/EU rendelet 44. cikke előírja, hogy a KAP-támogatásokat főszabály szerint teljes összegükben kell kifizetni. Magyar szabály szerint a mezőgazdasági őstermelőnek a tevékenységével összefüggésben kapott támogatását sem az őstermelői bevételi értékhatár, sem a jövedelem számításakor nem kell figyelembe vennie.
A kistermelők és a fogyasztók
A kistermelők nem örülhetnek annak, hogy nekik nem kell közvetlenül fizetniük. Hiszen hova és kiknek fogják értékesíteni a megtermelt termékeket? Annak a körnek, akiket az adótervezet nagyon is érint. Közvetett módon a legkisebb termelőket is érzékenyen érintheti a még alacsonyabb felvásárlási árakkal vagy a termékfelvásárlás lehetőségének szűkülésével. A fogyasztók a magyar élelmiszeripari szereplők ellehetetlenítése miatt magasabb árakkal vagy sokkal több importból származó élelmiszerrel találkozhatnak.
Nyitókép forrása: Pexels
