Pénteken a város pénze, a közbiztonság és a mindennapi működés egyszerre került a Fővárosi Közgyűlés elé. A képviselők a Mol Bubi 3.0 közbeszerzésének vizsgálatáról, a palackvisszaváltás visszásságairól és a kormánnyal folyó egyeztetésekről is vitáztak, miközben döntöttek a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának összetételéről, a bérlakásprogramról és több városüzemeltetési ügyről is.
Vizsgálhatják a Mol Bubi 3.0 közbeszerzését
A közgyűlés lehetővé tette, hogy megvizsgálják a Mol Bubi 3.0 közbeszerzését és regisztrációs rendszerét. Az indítványt Balogh Balázs, a Tisza Párt képviselője nyújtotta be. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyertes cég vezetője korábban a Bubi-projekten dolgozott a Budapesti Közlekedési Központnál, és belső vizsgálatot sürgetett annak tisztázására, mi történt a beszerzés során.
A regisztráció kapcsán olyan városi szóbeszédekre is utalt, amelyek szerint kerékpárt regisztráció nélkül is lehet bérelni. Gulyás Gergely Kristóf, a Fidesz képviselője ennél messzebb menne: hivatalos hatósági vizsgálatot tart szükségesnek, amely azt is feltárná, érintett-e az ügyben a BKK vezetése. Hutiray Borbála a Podmaniczky Mozgalom nevében jelezte, hogy a közbeszerzéssel kapcsolatos aggályaikat már korábban megfogalmazták.
Három tagot választottak a Közfejlesztések Tanácsába
Döntöttek arról is, kik képviseljék Budapestet a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában, ahol a főváros és a kormány közösen egyeztet a fejlesztésekről.
A testületbe Baranyi Krisztinát, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt fővárosi frakciójának tagját, Bovier Györgyöt, a Tisza Párt képviselőjét, valamint Gál Józsefet, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetőjét választották meg. Szepesfalvy Anna, a Fidesz frakcióvezetője és Szaniszló Sándor DK-s képviselő tagságát a többség nem támogatta, így a négy helyből egyelőre három telt be.
Karácsony Gergely főpolgármesterként a tanács társelnöke lesz Magyar Péter miniszterelnök mellett.
Több rendőr, vagy erősebb szociális ellátás?
A közbiztonságról éles vita alakult ki. A Fidesz „közbiztonsági vészhelyzet” kihirdetését szorgalmazta. Szécsényi Dániel szerint Budapesten olyan állapotok jöttek létre, amelyek azonnali intézkedést követelnek, és a rendőrök bérpótlékának emelését is sürgette.
Karácsony Gergely elismerte, hogy a probléma létezik, de szerinte félrevezető kizárólag közbiztonsági kérdésként kezelni. A főpolgármester arra emlékeztetett, hogy az elmúlt tizenhat évben leépültek az addiktológiai szolgálatok, ezért a rendőri jelenlét növelése mellett a szociális és egészségügyi ellátórendszert is meg kell erősíteni. Kiss Ambrus főigazgató ugyanezt hangsúlyozta. A vitában szóba került a hajléktalanság, a drogprobléma és az erőszakos bűncselekmények is.
Közbiztonsági kérdéssé vált a palackvisszaváltás
A kötelező palackvisszaváltás körül ugyanilyen éles vita bontakozott ki. Keszthelyi Dorottya DK-s képviselő a kerületekben tapasztalt gondok miatt a Mohu által üzemeltetett Repont-rendszer felülvizsgálatát szorgalmazta. Előkerült a visszaváltó automaták működése, a bolti dolgozók terhe, az élelmiszer-biztonság és a közterületi problémák.
Gulyás Gergely Kristóf arra figyelmeztetett, hogy a palackok miatt társasházakba is betörhetnek, egyes épületeknek pedig biztonsági szolgálatot kell fenntartaniuk. Kiss Ambrus szerint további vizsgálatok kellenek annak feltárására, kik gyűjtik a palackokat, és hogyan tehető hatékonyabbá a rendszer. Felvetette azt is, hogy a nagy üzletek mellett boltoktól független visszaváltópontokat is működtethetnének.
A kormánnyal tárgyalnak, a számok még nem nyilvánosak
Karácsony Gergely szerint a főváros és a kormány tárgyalásai előrehaladott szakaszban járnak. A minisztériummal közösen dolgoznak a megoldáson, és abban bízik, hogy olyan megállapodás születhet, amely a következő évekre is rendezi Budapest pénzügyi helyzetét. Részleteket nem közölt, arra hivatkozva, hogy a folyamatot nem szeretnék a nyilvánosság bevonásával megzavarni.
Baranyi Krisztina viszont konkrétumokat kért: milyen jogcímen és milyen forrásból kaphat támogatást a főváros. Szerinte 120–140 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy Budapest legalább az év végéig működőképes maradjon. Szóba került az önkormányzatok támogatásáról és a források visszaadásáról szóló javaslat is. A pártok eltérően látták a pénzügyi nehézségek okait és a lehetséges kiutat.
Több százmillió forinttal drágulhat a BKV üzemanyaga
Az üzemanyagárak emelkedése a BKV-t sem kerüli el. A vállalat éves üzemanyagszámlája jelenleg 12–13 milliárd forint körül alakul, a drágulás miatt azonban az év végére meghaladhatja ezt az összeget. Papp Tibor, a Fidesz képviselője szerint az áremelkedés a hátralévő időszakban mintegy 700 millió forintos többletköltséget jelenthet a fővárosi költségvetésnek. A képviselők a telephelyi tankolások áráról és a közlekedési vállalat finanszírozásáról is egyeztettek.
Kultúra költözhet az aluljárói üzletek helyére
Napirendre került a fővárosi tulajdonú aluljárói helyiségek hasznosítása is. A Fidesz részéről elhangzott, hogy a kihasználatlan üzlethelyiségek bevételt hozhatnának, és a közbiztonság szempontjából is indokolt lenne, ha nem állnának üresen.
A Flórián téri aluljáró tizenkét helyiségét ingyenesen adnák használatba a kerületi önkormányzatnak, ahol látványraktárak és Óbuda történetéhez kapcsolódó kiállítások kaphatnának helyet. A Blaha Lujza téren tizenegy vitrint biztosítanának ingyenesen a Ludwig Múzeumnak kiállítások népszerűsítésére. Abban viszont nem volt egyetértés, milyen koncepció alapján és melyik testület hatáskörében szülessenek döntések a helyiségek sorsáról.
Ami még a napirenden volt
A nagyobb viták mellett több városüzemeltetési és szociális ügy is terítékre került.
A közgyűlés támogatta, hogy felmérjék a fővárosi fenntartású idősotthonokban élő, demenciával érintett emberek ellátási feltételeit, és készüljön Fővárosi Demencia Intézkedési Terv. Kiss Ambrus tájékoztatása szerint a főváros fenntartásában 3875 férőhely van, közülük 1148 kifejezetten demenciával élők számára fenntartott.
Átment a javaslat a közterületen szabálytalanul elhelyezett közösségi mikromobilitási eszközök elszállításáról. Felmerült a XVII. kerületi Pesti út mentén hiányzó, mintegy 200 méteres kerékpárútszakasz vizsgálata, és szóba került a kerékpáros hálózat megszakadásainak problémája is. Gál József a süllyesztett hulladéktárolók telepítési lehetőségeinek vizsgálatát javasolta.
A testület megerősítette a kormány bérlakásprogramjának támogatását, a képviselők ugyanakkor hangsúlyozták: az új lakóterületekhez infrastruktúra és zöldfelület is kell. A Fővárosi Lakásügynökség jelenleg hatvan lakással működik, és több mint száz ember él az általa kezelt ingatlanokban – közölte Kiss Ambrus. Napirendre került a Gyaloglás Akadálymentesen Budapesten stratégia elfogadása is, amelynek végrehajtása jelentős forrásokat igényelhet.
A pénteki ülésen a főváros finanszírozása, a közszolgáltatások és a közbiztonság mellett több, a mindennapi városi életet érintő kérdésről is döntöttek. A vitákból kirajzolódott, hogy a fővárosi frakciók másként látják a közlekedés, a szociális ellátás és a városüzemeltetés jövőjét.
