A szerződéseket teljesítjük, a jövőről a magyar kormányt kell kérdezni – így látja Moszkva a magyar–orosz energiaviszonyt

Szerző: Pataki Zoltán | 2026. szept. 17.

Az Európai Unió orosz energiahordozókról való leválásra vonatkozó elvárása, az új magyar kormány Oroszországgal kapcsolatos, az elődnél markánsan eltérő kommunikációja, a Paks II. beruházás folyamatban lévő átvilágítása, valamint a tíz orosz diplomata kiutasítása együttesen kérdőjelezi meg a magyar–orosz energetikai együttműködés közeljövőjét. A Világgazdaság ezért megkereste a budapesti orosz nagykövetséget: hogyan látják a két ország további együttműködését az olaj- és gázkereskedelemben, illetve az atomiparban.

A követség sajtószolgálata szerint Jevgenyij Sztanyiszlavov nagykövet is úgy értékeli, hogy az orosz–magyar kapcsolatok jelenleg nem könnyű, átalakulással és átgondolással jellemezhető időszakon mennek keresztül.

Oroszország szerint a szerződések élnek

Oroszország Magyarország hagyományos, megbízható külkereskedelmi partnere – szögezte le a követség. Ez teljes mértékben vonatkozik az energetikai együttműködésre is, beleértve az orosz szénhidrogének magyarországi importját.

A válasz három konkrétumot emelt ki:

az állami MVM és a Gazprom Export közötti hosszú távú szerződés 2036-ig érvényes, és – a kiegészítő megállapodások nélkül – évi mintegy 4,5 milliárd köbméter gázszállításra vonatkozik;
a Barátság kőolajvezeték továbbra is az orosz kőolaj fő szállítási útvonala: a rendelkezésre álló becslések szerint az orosz olajimport évi 5 millió tonna körül alakul, miközben az ország éves kőolajszükséglete körülbelül 8,1 millió tonna;
a Magyarországra irányuló orosz kőolajszállítások az idei április második felében indultak újra, a kijevi rezsim nyílt szabotázsára hivatkozott szünet után. Az orosz vállalatok – hangsúlyozta a követség – nem mondanak le szerződéses kötelezettségeik teljesítéséről.

Oroszország továbbra is nyitott a Magyarországgal való jóhiszemű, pragmatikus és átlátható energetikai együttműködésre. A szénhidrogén-behozatal jövőjével – különösen a REPowerEU terv fényében – és a Paks II. folyamatban lévő felülvizsgálatával kapcsolatos kérdéseket ugyanakkor a követség szerint célszerűbb a jelenlegi magyar kormányhoz intézni, „amely minden bizonnyal teljeskörűen rendelkezik azzal az információval, hogy mit tervez e területeken”.

A diplomaták kiutasítását a követség barátságtalan lépésnek minősítette, és utalt a szeptember 8-i és 9-i közleményeire, valamint Sztanyiszlavov szeptember 10-i, a TASZSZ-nak adott interjújára. A magyar kormány lépései – írták – hatással lesznek a kétoldalú kapcsolatok egészére.

A magyar érdek a gyakorlatban alig változott

A követség válasza tehát a magyar kormány álláspontjának tisztázására ösztönöz. Erről pillanatnyilag a következő tudható:

A Tisza Párt választási programjában vállalta, hogy 2035-ig megszünteti Magyarország „energiafüggését” Oroszországtól, és ezt a szándékot az új kormány is megerősítette. A gyakorlatban Magyar Péterék törekvése mégis lényegében ugyanaz, mint az előző kormányé: a beszerzés diverzifikálása mellett az Oroszországgal való együttműködés fenntartása. Ha Brüsszel mégis ragaszkodik az orosz szénhidrogénről való leváláshoz, Magyarországot kompenzálni kell.

Magyar Péter még májusban egy lengyel lapnak úgy fogalmazott: az ukrajnai háború lezárása után szerinte az egész Európai Unió visszatér az olcsóbb orosz gáz vásárlásához. A Tisza választási győzelme után is „változatlan maradt a földrajz”. Magyarország az energiaforrások diverzifikációjára törekszik, de figyelembe kell venni az árakat is: a Lengyelországon keresztül érkező cseppfolyósított gáz jóval drágább az orosz vagy a román szállításnál.

Számos hivatalos nyilatkozat hangzott el arról is, hogy Magyarországnak fontos az atomenergia. Nyitottá vált ugyanakkor a Paks II.-t építő orosz Roszatom további szerepvállalásának mikéntje. A kérdőjelet a beruházás jelentős csúszása és az a tény táplálja, hogy – legalábbis nyilvánosan – még nem ismert a határidő nélküli átvilágítás eredménye vagy részeredményei.

A Roszatom közben kész válaszolni azokra a kérdésekre, amelyeket hónapok óta hiába vár a magyar féltől, és mindennemű egyeztetésre is nyitott. Alekszej Lihacsov vezérigazgató a napokban ismét azt jelezte: „senki sem lesz képes annál biztonságosabb és energiahatékonyabb atomerőművet építeni Magyarországon, mint mi.”

Méltó válasz, tükörintézkedés várható

Sztanyiszlavov a szeptember 8-i közleményben úgy értékelte a tíz orosz diplomata kiutasítását, hogy az új magyar kormányzat „az ideológiailag motivált, oroszellenes retorika fogságába esett”, és a magyar félnek a párbeszédcsatornák fenntartására, valamint a pragmatikus együttműködés folytatására vonatkozó nyilatkozatai „nem érnek semmit”. A közlemény előrevetítette, hogy a magyar lépés méltó választ von maga után.

A szeptember 9-i közlemény szerint a kiutasítás nem felel meg Magyarország és a magyar nép nemzeti érdekeinek, nem szolgálja a biztonság és a szuverenitás védelmét, amelyekre Oroszország és diplomáciai képviselői „természetesen nem jelentenek veszélyt”. A követség Brüsszelre jellemző, kitalált és ideologizált mantrákról, valamint arról írt, hogy erősödő tendencia szerint Budapest elveszíti külpolitikai önállóságát.

A külképviselet – tette hozzá – a történtek ellenére továbbra is a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéd fenntartásáért dolgozik, de minden barátságtalan támadásra megfelelő és határozott ellenlépéssel reagál.

A TASZSZ-interjúban Sztanyiszlavov a kiutasítást nyíltan barátságtalan, megalapozatlan lépésnek és indokolatlan eszkalációnak minősítette. A döntés következményekkel jár a kétoldalú kapcsolatokra, és a megfelelő válaszlépés már készülőben van. Budapest lépése – fogalmazott – ellentétben áll a magyar miniszterelnök és a külügyminiszter korábbi nyilatkozataival, amelyek szerint törekednek a kommunikációs csatornák nyitva tartására, valamint az államközi párbeszéd fejlesztésére a pragmatizmus, a kölcsönös érdekek és az átláthatóság elvei mentén.

A jekatyerinburgi konzulátus is érintett lehet

A tíz orosz diplomata kiutasítását Orbán Anita külügyminiszter a nemzeti érdekek védelmével indokolta. A döntés után azonnal felmerült, hogy Moszkva tükörintézkedésekkel válaszolhat: diplomáciai személyek kiutasításával, sőt akár valamelyik magyar külképviselet korlátozásával vagy bezárásával.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője Jekatyerinburgban az EAN hírügynökségnek azt mondta: az ellenlépésről folyik az egyeztetés. Nem zárható ki, hogy a válaszintézkedés érinti a magyar jekatyerinburgi külképviseletet.

Korábban orosz részről szélsőségesebb lehetőség is felmerült. Vlagyimir Dzsabarov, a Szövetségi Tanács Nemzetközi Ügyek Bizottságának első alelnöke szerint a „kellemetlen következmények” egyike lehet a Török Áramlaton keresztüli orosz gázszállítások csökkentése vagy megszüntetése – ami tovább mérgesítené a két ország viszonyát.

Nyitókép forrása: Grok Imagine