Ma, 2026. szeptember 1-jén kezdődik a 2026/2027-es tanév. A családok többsége már a nyár végén kifizette a tanszereket, ruhát és étkezést, miközben a Tisza-kormány iskolakezdési támogatása csak a rászorulók szűkebb köréhez ért el, és ugyanekkor kivezették a pedagógusok teljesítményalapú bérelemét.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) júliusi adatai szerint a tanszerek és írószerek átlagosan 3,1 százalékkal drágábbak, mint egy évvel korábban. Az iskolai étkezés ára ugyancsak 3,1, az óvodai és bölcsődei étkezésé 3,9 százalékkal emelkedett. A különböző oktatási szolgáltatásokért átlagosan 4,9 százalékkal kell többet fizetni. A júliusi teljes fogyasztóiár-index 1,2 százalék volt.
A frissebb, tanévkezdés körüli felmérések ennél is nagyobb terhet mutatnak. A PwC adatai szerint egy átlagos háztartás 107 539 forintot fordít a tanévkezdésre, gyermekenként 66 928 forinttal. A Regio Játék szülői felmérésében a tervezett kiadás mediánja gyermekenként 60 ezer forint, az elsősöknél 100 ezer. A Bank360 két tanszerkosara 75 620, illetve 107 350 forintra jött ki – laptop nélkül.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium javasolta, hogy az általános iskolák több iskolán kívüli programot szervezzenek. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete azonban felhívta a figyelmet: ehhez megfelelő finanszírozás kell, nem várható el, hogy a pedagógusok vagy a szülők állják a költségeket.
Iskolakezdési támogatás: ígéret vs. valóság
Korábban az Orbán-kormányok idején megszokottá vált, hogy augusztusban a családi pótlékot duplán folyósítják, ami segítséget jelentett az iskolakezdés előtt. A családi pótlék összege 2008 óta változatlan:
- 1 gyermek után havi 12 200 forint,
- 2 gyermek után gyermekenként 13 300 forint (összesen 26 600),
- 3 vagy több gyermek után gyermekenként 16 000 forint (három gyermeknél 48 000 forint).
Egyedülálló szülőknél magasabb az összeg (három gyermeknél havi 51 000 forint). Egy háromgyermekes család esetében a pótlék megduplázása évi 576 ezer forint plusz bevételt jelentett volna, egyszülős családnál 612 ezret.
Magyar Péter és a Tisza a kampányban a családi pótlék azonnali megduplázását ígérte. Kormányra kerülése után erről már nem esett szó. Helyette egyszeri, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást jelentettek be a rászorulóknak.
A kampányban mégmintegy 700 ezer családról és 70 milliárd forintos keretről beszéltek. A mostani konstrukció szerint körülbelül 400 ezer gyermek jogosult, a költségvetési keret 40 milliárd forintra csökkent.
A támogatás két részletben érkezik: augusztus 24-ig 50 ezer forint készpénzben (ezt már kifizették), a másik 50 ezer forint novemberben, utalvány formájában. Jogosultak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők, az egyszülős családok, a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos (emelt családi pótlékos) gyermekek, a sajátos nevelési igényű tanulók, a Dobbantó Programban vagy műhelyiskolai képzésben részt vevők, az árvaellátásra jogosultak, valamint a nevelőszülőknél vagy gyermekvédelmi intézményben élő gyermekek. Külön kérelem nincs, a meglévő nyilvántartások alapján utalnak.
Egy három gyermeket egyedül nevelő szülő így egyszeri 300 ezer forintot kap (ennek felét utalványban), miközben a pótlék megduplázásával évi több mint 600 ezer forinthoz juthatott volna. Az egészséges gyermekeket nevelő, nem rászoruló családok teljesen kimaradnak.
Ellenzéki politikusok – köztük Rétvári Bence – rámutattak: a kampányígéretek jelentős része vagy nem valósul meg, vagy jelentősen megkurtított formában. Emlékeztettek, hogy 2010 és 2026 között a családok támogatására fordított költségvetési összeg ötszörösére, az oktatási költségvetés pedig megháromszorozódott.
A Tisza kivezeti a pedagógusok teljesítményalapú bérelemét
A tanévkezdéssel egy időben a Tisza-kormány kivezeti a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét (TÉR). A 2025/2026-os tanévben a munkáltatók már nem folytathatják le az értékelést, a kapcsolódó rendeletet hatályon kívül helyezték. A változtatás sokmilliárd forintnyi, korábban teljesítmény alapján kiosztott bérelemet érint.
Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője emlékeztetett: a kampányban azt ígérték, hogy a Tisza-kormány majd sokkal jobbá teszi a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét, és megemelik a minőségi bérpótlék összegét is. Hozzátette, miután az ígéretekkel jól átvert emberek szavazataival kormányra kerültek, simán eltörölték az egész rendszert.
Lannert Judit oktatási miniszter és a kormány cáfolta, hogy a tanárok zsebéből kivennének pénzt: a már megállapított, teljesítményhez kapcsolódó illetmény jogszabály szerint megmarad, a döntés szerintük felesleges adminisztrációt szüntet meg. Új rendszert a szakmai szervezetekkel egyeztetve terveznek, várhatóan nem azonnal.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) helyesnek tartja a TÉR ezen formájának kivezetését. Totyik Tamás elnök szerint a rendszer igazságtalan volt, szubjektív elemeket tartalmazott, és „az oktatásban nem lehet a szocialista munka hőse versenyt meghirdetni”. Értelmetlennek és pedagógiailag károsnak tartják a pedagógusok közötti versenyeztetést; ha értékelni kell, inkább az intézményt vizsgálnák.
A PSZ elismerte: valid kutatást nem végeztek a tagság körében, levelek alapján azonban egyhangúan rossznak tartották a rendszert. A szakszervezet szerint a teljesítményértékelésre szánt pénzt továbbra is a pedagógusokra kellene fordítani, évente újraosztva, a pluszmunkát pedig túlmunkaként kellene kifizetni, nem „könyöradományként”.
A Tiszával júniusban és júliusban tárgyaltak. A kormány – Totyik szerint – fenn akarja tartani az előző kabinet Európai Uniónak tett vállalását: a pedagógusok átlagkeresete érje el a diplomás átlagkereset 80 százalékát, és ezt a szintet további öt évig tartsák.
Ezen felüli, konkrét béremelési ígéretet a PSZ elnöke nem említett. Nem derült ki az sem, hogy a TÉR-re szánt teljes összeget más jogcímen garantáltan kifizetik-e.
A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter még reménykedik. A 2025 szeptemberétől járó, teljesítménytől függő átlagosan havi 20 ezer forint elmaradása senkinek sem jó. Bízik benne, hogy az eredetileg erre tervezett összeg év végén jutalomkeretként az intézményekhez kerülhet. Az intézményvezetői tagozat tavalyi, mintegy 800 válaszos felmérése vegyes képet adott: a rendszeres értékelést szinte mindenki szükségesnek tartotta, de nagyobb intézményi önállóságot vártak. Horváth szerint a diplomás átlagbérhez kötött béremelés 2031-ig komoly előrelépés a korábbi minimálbérhez kötéshez képest.
Összességében az idei iskolakezdés is többe kerül a családoknak. A tanszerek, az étkezés és a kulturális programok ára emelkedett. A beígért, szélesebb körű támogatás helyett szűkebb jogosulti kör kap egyszeri, két részletben érkező 100 ezer forintot, miközben a pedagógusok teljesítményalapú bérelemét a tanévkezdéssel egy időben kivezették. A 80 százalékos diplomásátlag-vállalás megmarad, a TÉR-pénz sorsa azonban a szakszervezetek szerint sem tisztázott teljesen.
Nyitókép forrása: Lannert Judit Facebook-oldala