Navracsics Tibor a HírTV-ben: A gyűlölet helyett nemzeti párbeszédet akarunk

Szerző: Pataki Zoltán | 2026. aug. 20.

Navracsics Tibor a HírTV Monitor című műsorában részletesen beszélt a csütörtökön bejelentett Polgári Demokraták nevű társadalmi kezdeményezésről. A volt miniszter hangsúlyozta: nem pártot alapítanak, és nem egy új párt előszobája a mozgalom. Azt is hangsúlyozta, hogy nincsenek személyes politikai ambíció, nem is lehetnek a Tisza Párt által bevezetett parlamenti cikluskorlátozás miatt. Arra a felvetésre, hogy most „mozgolódások vannak a jobboldalon úgy válaszolt, hogy „Hát én abban bízom, hogy ez az új életnek egy hajtása. Akkor fogalmazzunk így, hogy eltelt 100 nap, az adja az aktualitását ennek a kezdeményezésnek.”

Ez a helyzet szerinte minden jóérzésű embert arra ösztönöz, hogy beszéljenek egymással. „Tényleg azt akarjuk-e, hogy a gyűlölet határozza meg az elkövetkező időszakban Magyarországot, vagy pedig van arra lehetőség, hogy mi itt a nemzeti oldalon belül, polgári oldalon belül, konzervatív oldalon belül, illetve azok az emberek, akik valaha ide tartoztak, vagy egyébként akár ide is tartozhatnának, de 2026. április 12-én nem ránk szavaztak… Ővelük esetleg tudunk-e olyan párbeszédet folytatni, amely egy új kezdetet jelenthet.”

Arra a kérdésre, hogy a bejelentés pártfüggetlen kezdeményezésként hangzott, miközben Navracsics a nemzeti-keresztény-konzervatív oldalról beszélt, egyértelműen fogalmazott: „Én politikailag megengedőbb vagyok, civilizációs szempontból vagyok kevéssé megengedő. Tehát egy olyan miniszterelnök, aki válogatás nélkül tegez mindenkit, aki elmond mindenféle trógernek másik országgyűlési képviselőt, aki a kollektív bűnösség elvét vezeti be a politikába, az civilizációs szempontból nem elfogadható, nem politikai szempontból.” Azokkal viszont, akik hajlandóak a „békés egyet nem értés kultúráját” fenntartani, szerinte beszélni kell.

„Ilyen értelemben tehát nem valóban pártkezdeményezésről van szó. Ezért hívjuk társadalmi kezdeményezésnek, mert az egész társadalom érdekében folyó párbeszédről van szó.”

Navracsics hangsúlyozta, hogy emberekkel akarnak beszélni, nem pártokkal. „Olyan emberekkel, akikkel lehet értelmes párbeszédet folytatni. (…) Ha valaki veszi a fáradtságot és hajlandó velünk kulturált hangnemben, az egymás iránt érzett tisztelet hangján vitát folytatni, akkor szerintem nyitottnak kell lennünk ezekre a vitákra. Éppen azért, mert ez az egész országnak jó, a demokráciának jó, és nem utolsósorban nekünk is jó.”

A Tisza-szavazókkal kapcsolatban úgy fogalmazott: „Aki ezt vallja [hogy az előző rendszer szereplőit el kell taposni], az nyilván nem fog velünk leülni beszélgetni. Viszont szerintem sokan vannak a Tisza április 12-ei szavazói között is, akik száz nap elteltével úgy látják, hogy ők nem ilyen lovat akartak. Nem ezt ígérték nekik, és nem ez valósult meg, és ők esetleg nyitottak lehetnek egy párbeszédre.”

A kezdeményezés gyakorlati oldaláról elmondta: sok visszajelzést kapott arról, hogy a szavazóik helyi szinten, kis közösségekben szeretnék megvitatni a teendőket és a 2030-as jövőképet. „Nem, tényleg nem szervezeti keretekben gondolkodom és gondolkodunk, hanem szeretnénk elindítani egy olyan párbeszédet, ami segítséget nyújt azoknak a politikusoknak, akik még lehetnek politikusok ma Magyarországon, és akik 2030-ra mind a polgári oldal számára, mind Magyarország számára egy jobb időszak kezdetét akarják elérni.”

A mögöttük állókról azt mondta: Ferencz Orsolya nyíltan felvállalta, a többiek egyelőre a háttérben segítenek, és később lépnek a nyilvánosság elé. „Hangsúlyozom, nem szervezetként akarunk megjelenni, tehát ilyen értelemben nem tartunk tagnévsort. (…) Rengetegen kerestek meg minket. (…) Ma a Fidesz politikusai közül nagyon sokan visszaléptek, nagyon sokan kiléptek a politikából, és úgy érzik a szavazóink, hogy több erőfeszítést kellene az országos szint részéről is, hogy helyi szinten beszélhessünk.” A helyi tapasztalatokról pedig úgy fogalmazott: „mindennapos élménye az, hogy különböző politikai nézetű embereknek együtt kell dolgozniuk ahhoz, hogy az adott közösség sikeres legyen. Ezeket a tapasztalatokat kellene megbeszélnünk.”

A programalkotásról személyes álláspontját osztotta meg:

„Az én konklúzióm, amit én szükségesnek tartanék, az az, hogy valamikor az ősz végén vagy a tél folyamán forduljunk rá egy programalkotási folyamatba. (…) A közösség programja – fogalmazzunk úgy –, egy olyan, amellyel a 2030-as választásokra, akármi is lesz, akárhogyan is állunk föl, egy jövőképet tud adni Magyarországnak.”

Lázár János parlamenti mandátumáról való lemondása kapcsán sajnálatát fejezte ki. „Én személy szerint is nagyon sajnálom, hogy ő visszavonul, mert egy karakteres és nagyon jó politikusról van szó. (…) Úgy gondolom, hogy ő egy erőforrása lehet a jövőben is a jobboldalnak. (…) További generálója ennek a párbeszédnek és a közösségalkotásnak is.” Hozzátette: ma alapvetően „vissza kell mennünk a választókhoz, vissza kell mennünk a helyi közösségekhez, szemükbe kell néznünk és beszélgetnünk kell velük, és ehhez képest kell felépíteni az új jobboldali vagy polgári közösséget.”

A kormány első száz napjáról éles kritikát fogalmazott meg. „Ez a száz nap olyan mértékű demokráciakorlátozást hozott Magyarországon, ami példátlan az elmúlt 36 év történelmében. Az, hogy a passzív választójogot, a választhatóság kategóriáját Európában példátlan módon korlátozzák. Azt, hogy egy hivatalban lévő államfőt Európában példátlan módon, az alkotmányosság szellemével ellentétes módon eltávolítsanak. Ez azt mutatja, hogy ma Magyarországon a demokrácia súlyos válságban van, és a Tisza okozta ezt a súlyos válságot.”

Magyar Péterrel kapcsolatban leszögezte: „Tényszerűen nincs beszélőviszony. Magyar Péter hazudott rólam a választási kampányban többször, és azért még nem kért elnézést. Addig nekem nincs dolgom Magyar Péterrel.”

A műsor végén Baka András szavainak hitelességéről is kérdezték. Navracsics szerint a volt legfelsőbb bírósági elnök „a személyes sérelméből csinál politikát”, ami szerinte soha nem vezethet jó és legitim demokratikus lépésekhez.

Nyitókép forrása: képernyőkép